Mire jó a gyomrunk? 2019-08-27 Blog, Diéta, Egészséges otthon Megosztás: Tweet A kérdés egyszerűnek hangzik, de a gyomor sokkal több funkciót tölt be, mint azt elsőre gondolnánk róla. A gyomrunk mindig jelzi, ha valami nem tetszik neki: korog, ha éhesek vagyunk, ha valami nincs rendben odabent, fájdalommal reagál. Feladata azonban több, mint a táplálék tárolása. A gyomor egy izmos, üreges szerv, melynek több része van. A gyomorszáj vagy kardia, a kupolaszerű gyomorrész: a fundus, a test vagy corpus, az azt követő, vízszintes rész, az antrum és a pylorus vagy gyomorkapu. Amikor az ételt lenyeljük, a gyomor perisztaltikus mozgás segítségével keveri össze a gyomornedvvel az ételt, és juttatja tovább azt az alsóbb része irányába. Amikor a gyomor korog, szintén ez a perisztaltikus mozgás hallható, ilyenkor az üres gyomoré. A gyomrot sejtek fedik be. Szerepük a nyálka, a sósav és a pepszinogén elválasztása. A pepszinogén átváltozik pepszinné, mely a fehérjéket bontja le, de ehhez savas közegre van szüksége. A pepszin az egyetlen olyan enzim, mely megemészti a húsok fő alkotóelemét, a kollagént. A gyomorban levő sósav a baktériumok elpusztítására szolgál. A gyomornedv mennyisége napi szinten 1-másfél liter, benne megtalálhatók az ásványi sók, a sósav, enzimek és víz. A nyálka befedi a sejteket, így védve őket a sav és enzimek általi károsodástól. A gyomor hormont – ez a gasztrin – és anyagot bocsát ki – hisztamint -, ezek segítik a savelválasztást. A chymus vagy gyomorpép félig folyékony, 1-4 órát van a gyomorban, attól függően, milyen volt a táplálék összetétele. Ha az emésztés befejeződött, a gyomorkapun át a gyomorpép a patkóbélbe kerül. A gyomor perisztaltikus mozgásával gyakorlatilag homogenizálja a lenyelt táplálékot. Bizonyos tápanyagok felszívódnak már a gyomorban, az emésztésnek azonban három szakasza van. Az első az agyi fázis vagy cephalicus. Lényege, hogy amikor meglátjuk az ételt, illetve megízleljük, a bolygóideg izgalma fokozódik, a szájüregben nő a nyálelválasztás, a gyomorban pedig a sav-elválasztás. A második fázisban, melyet gyomor- vagy gastricus fázisnak nevezünk, továbbra is nagy szerepe van a bolygóideg izgalmának, valamint a gyomor feszülésének. Gasztrin szabadul fel, több gyomorsav választódik ki. Ez nagy segítség ahhoz, hogy a pepszinogénből pepszin legyen, és a fehérjeemésztés elinduljon. A bélfázisban vagy intestinalis fázisban a patkóbél és vékonybél nyálkahártyájában képződött hormonok csökkentik a gasztrin felszabadulását, a savelválasztás ezáltal csökken. Forrás: https://napidoktor.hu/index
