Mi történik csontsűrűségméréskor?

Az oszteoporózissal kapcsolatos vizsgálatok egyike a csontsűrűségmérés, melynek eredménye alapján lehet a terápiát beállítani

A csontritkulás eleinte nem jár fájdalommal, tünetek nélkül zajlik – ezért is hívják néma járványnak. Egyes adatok szerint Magyarországon ma egymillió embert érint, akiknek közel 90 százaléka nő. Az oszteoporózissal kapcsolatos vizsgálatok egyike a csontsűrűségmérés, melynek eredménye alapján lehet a terápiát beállítani. Hogy pontosan hogyan zajlik a mérés és milyen eredményt ad, arról dr. Szentiványi Csilla reumatológus, természetgyógyász, soft-lézer terapeutával beszélgettünk.

Mi történik csontsűrűségméréskor?

A csontsűrűségmérés az ásványi csonttömeg meghatározását jelenti, és úgynevezett oszteodenzitometriás (ODM) készülékek segítségével történik. Ez a diagnosztikus eszköz azon az elven működik, hogy a készülék által kibocsátott és a csontokon áthaladó gamma-sugarak elnyelődése egyenesen arányos az útjukba eső kalciumsók mennyiségével. Tehát minél magasabb a csont ásványianyag-tartalma (azaz a csontsűrűség), annál jobban elnyeli az energiát.

A mérést a törésnek leginkább kitett helyeken végzik: a csuklót, a gerincet és a combnyakat vizsgálják. A vizsgálat néhány percig tart és teljesen fájdalommentes. Ha az adott helyen korábban már történt törés, szóljunk a vizsgálónak, mert akkor az ellenoldali testtájékon kell elvégezni a mérést! Fém ékszereinket vegyük le!

shutterstock_24187351 Tudj meg többet a csontokró!

Hogyan születik meg az eredmény és mit jelentenek a rövidítések?

A csonton való áthaladás után megmaradó sugármennyiség alapján számítógép határozza meg az eredményt. A BMD (bone mineral density) az ásványi csontsűrűséget mutatja meg. A BMD nemtől és kortól függ, ezért azt az azonos nemű és korú magyar lakosság átlagos csontsűrűség-értékéhez lehet hasonlítani. Azt, hogy az egyén BMD-értéke mennyiben tér el az átlagtól, a Z-score mutatja meg.

A terápiabeállítás szempontjából azonban az úgynevezett T-score érték a fontosabb, mely a mért értéknek a csúcscsonttömegtől való eltérését mutatja meg, ez a törési kockázatot is jobban tükrözi. A Z-score tehát az átlaghoz viszonyít, a T-score pedig a csúcs csonttömeghez. Fiatal emberek esetében a Z-és a T-score értéke azonos.

Egyébként már egy egységnyi csontvesztés is két-háromszorosára növelheti a csonttörés kockázatát! Természetesen nem érdemes a számok bűvöletében elveszni, ezek csak metodikai határok. Akinek például mínusz 2,4 a T-score értéke, annak gyakorlatilag már csontrikulása van, de még csak D3-vitamin- és kalciumpótlásra kap javaslatot.

A cikk második részében arról olvashattok, hogy mikor érdemes csontsűrűség-vizsgálatot végezni.

Forrás: