84 éve született Soós Imre – egy romba döntött művészélet 2014-02-12 Kívül-belül Megosztás: Tweet A 20. század első felének egyik legtehetségesebb színésze tegnap lett volna 84. éves. Sajnos Soós Imre egyike azon nagyszerű művészeknek, akiknek életében káros pszichiátriai befolyás bukkant fel, és akiket így fiatalon vesztettünk el. Az 1930-ban született, paraszti családból származó Soós Imre 19 éves korára híres és ünnepelt művész lett. A „Lúdas Matyi” címszerepének megformálása egy csapásra országos ismertséget hozott számára. Az 1955-ös, máig örökzöld „Körhinta” című filmben Törőcsik Mari oldalán nyújtott alakítása már nemzetközi hírnevet szerzett neki. Sikerei és szárnyaló karrierje dacára magánéleti problémáktól kezdett szenvedni – az alkoholhoz fordult, majd pszichiátriai szereket kezdett szedni. A közte és kezelő pszichiátere közötti szenvedélyes kapcsolat házasságukhoz vezetett. Házasságkötésük után néhány héttel pesti lakásukban holtan találták őket. A rendőrségi vizsgálat eredménye szerint mindketten öngyilkosságot követtek el. Sajnos nem ő az egyetlen művész, akit pszichiátriai kezelést vagy gyógyszerezést követően veszített el a nagyközönség. Több más magyar színész, művész vesztette életét azután, hogy pszichiátriai kezelést kapott vagy tudatmódosító pszichiátriai szereket szedett, a lista nemzetközileg pedig még hosszabb: közéjük tartozik Marilyn Monroe, Judy Garland, Fraces Farmer, Ernest Hemingway, Del Shannon, Kurt Cobain – és még hosszan lehet folytatni a sort. És bár az ember könnyen azt gondolhatja, hogy a művészek élete annyira viharos és a siker nyomása annyira igénybe veszi őket, hogy az ilyesfajta sors elkerülhetetlen, mára már bebizonyosodott, hogy számos pszichiátriai szer okozhat mellékhatásként öngyilkossági késztetést vagy erőszakos gondolatokat. Olyan emberekben, akiknek a lelke eleve érzékenyebb, az ilyen hatás sokkal pusztítóbb lehet. Chick Corea, 20-szoros Grammy-díjas jazz-zenész így írt erről: „A fájdalomról, zűrzavarról és az összetört művészi álmokról szóló igaz történet, amit a pszichiátria… hozott a művészvilágba, olyan történet, amit el kell mondani és fel kell ismerni.” Forrás:
