Erős vérzés és gyengeség? Mindenképpen ki kell vizsgáltatni!

A normális menstruációval járó vérveszteséget a vérképző rendszer működése kompenzálja, ám ha a menzesz kórosan hosszabb vagy erősebb a szokásosnál, súlyos vérszegénységhez vezethet. 

Dr. Hetényi Gábor, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza szerint az első, legfontosabb lépés az okok tisztázása, hiszen akár súlyos probléma is okozhat menorrhagiát. 

Hormonzavar, ciszta és mióma is okozhat erős vérzést

Aki tapasztja az erős, nagy mennyiségű vérveszteséggel járó vérzést (menorrhagia), tudhatja, hogy mennyire kellemetlen ez a helyzet, sőt, akár a következményként jelentkező egészségügyi problémákkal, elsősorban a vashiányos vérszegénységgel is szembe kell, hogy nézzen. Amerikai felmérések szerint a 35-45 éves nők egyötödét érinti ez a probléma. A tünetek jellegzetesek: 7-9 napos menzesz, a normális mennyiségűnél nagyobb vérzés, vérrögök megjelenése, rosszullét, gyengeség, a két szabályos menstruáció között jelentkező vérzés, pecsételő, illetve együttlét után jelentkező ún. kontaktvérzés.
Az erős menstruáció oka lehet például mióma, ciszta, más rendellenesség.Az esetek egy részének hátterében állhat egy mióma, amely egy jóindulatú méhizom-daganat vagy méhmegnagyobbodás. A megvastagodott méhfal ugyanis nem tud kellőképpen összehúzódni, ami fokozott mértékű vérzéshez vezet – ismerteti dr. Hetényi Gábor, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza. – Az is előfordulhat, hogy a menorrhagiát a méhnyálkahártya túlzott megvastagodása okozza, de akár a méhen belüli fogamzásgátló eszköz is lehet a probléma kiváltója. Kiderülhet, hogy hormonális zavarok, például pajzsmirigy problémák állnak a háttérben, de gyakori, hogy az endometriózis okoz két menstruáció között fellépő vérzést, görcsös fájdalom kíséretében. Mindezeken felül ki kell zárni a megszakadt méhen belüli terhességet, a spontán vetélés utáni állapotot, a medencegyulladást, vérrögképződési rendellenességet, a méhdaganatot, a cisztát és a polipot is. Az esetek egy részében mindezen okok kizárása után sem derül ki az erős vérzés oka.

Pontos diagnózisra épülhet hatékony kezelés

Nagyon fontos a teljes vérkép vizsgálata, amellyel megbecsülhető a hemoglobinszint és a menstruáció mértéke, illetve a vasháztartás állapota. Ha ez alapján kiderül, hogy valóban menorrhagiáról van szó, már egy rutin nőgyógyászati vizsgálat is kimutathatja például a miómát. Az ultrahang felvilágosítást ad a méhnyálkahártya állapotáról, ám ha ez sem hoz eredményt, szóba jöhet a méhtükrözés.
A rákszűréssel összekötött nőgyógyászati szűrés fontos erős vérzés esetén.A rákszűréssel egybekötött nőgyógyászati vizsgálatnak szintén meg kell történnie. Ha ennek során a nőgyógyász nem talál eltérést, úgy szóba jöhet rövid idejű gyógyszeres kezelés. Amennyiben a méhen belüli fogamzásgátló eszköz okozza a problémát, azt nyilván el kell távolítani, és ha nem áll fenn egyéb kizáró ok, javasolható a tablettás fogamzásgátlás, amely csökkentheti a menstruáció hosszát és mennyiségét. Szükség esetén szóba jöhet a méhkaparás, aminek segítségével a vérzés is megállítható és szövettani utólagos vizsgálattal megállapítható, mi okozta a kóros vérzést. Ismert olyan módszer, ép a fent is említett hiszteroszkópia műtéti változata, amellyel a méhnyálkahártya nagy részét el lehet távolítani, és így megszűnik a vérzészavar. Végső esetben, különösen 40 éves kor felett, ha a tervezett gyermekek már világra jöttek, és ha egyéb eljárások nem vezetnek eredményre, elképzelhető a méh eltávolítására. Természetesen amennyiben daganatos elváltozást találunk, mindenképpen a műtéti beavatkozás a legfontosabb – hangsúlyozza Hetényi doktor.
Ezen felül minden esetben hangsúlyos a vérszegénység megelőzése vagy mérséklése. Ezért orvosi javaslatra hasznosak lehetnek a vaspótló készítmények és ajánlatos vasban gazdag ételek fogyasztása, mint a bab, a borsó, a leveles zöldségek, a spenót, a szárított- és bogyós gyümölcsök, a teljes kiőrlésű pékáru, a dió, a mandula, a mák és a vörös húsok.

Forrás: