Sziklakert kialakítása – 2. rész 2013-03-01 Zöld Megosztás: Tweet Jön a tavasz, és ilyenkor kísértést érezhetünk, hogy saját sziklakertet alakítsunk ki. Mielőtt azonban hozzáfogunk, olvassuk el Herold Ferenc szakértőnk cikkét a témában. Építés fázisai: 1; Ki kell ásni a tükröt, ami nem más, mint a házaknál, vagy az utaknál az alap. A sziklakert esetében az alapterületnél minden irányban 30-50 cm-el szélesebb területet kell 50 cm mélyen kiásni. Amennyiben extrém magas sziklakertet építünk (1,5 méternél magasabb), akkor az alap oldalirányba és mélységbe is 1 méter legyen. 2; A kiásott gödörbe be kell tölteni a drénanyagot, úgy hogy a felülete enyhén kúpos legyen. Ezt jól be kell tömöríteni, majd a megsüllyedéseket ismét feltölteni és kialakítani a végleges kúpos formát. A kúp csúcsa az eredeti terepszinttől 20-30 cm-nél ne legyen magasabb. Erre rá kell teríteni 8-10 cm talajt. 3; Kezdjük a kövek elhelyezését. Korábban már eldöntöttük, hogy milyen típusú sziklakertet akarunk építeni, így most ennek megfelelően fogunk bele. Nem a széléről haladunk a közepe felé, hanem, középről a széle felé. Először tehát elhelyezzük a legnagyobb köveket. A legnagyobb és ezért talán a legszebb kő lesz a vezérkő, az egész kertnek a szíve. Amikor a kész kertre nézünk, akkor a tekintetünket rögtön ez ragadja meg. A legjobb lenne, ha ez a kő egymaga olyan magas lenne, mint amire a sziklakert végleges magasságát terveztük. Persze vannak fizikai korlátok, egy 1,2 méter magasra kinyúló kő súlya bizony meghaladja az egy tonnát. Ha a végleges magasságot nem tudjuk egy kőből kirakni, akkor több szintben kell megoldani. Alulra kell rakni több, nagyméretű, egyik felén közel lapos követ, ezek közé földet kell tömni. A legkisebb lyukba is be kell csömöszölni tömőfa segítségével. Nagyon fontos, hogy mindenhova föld kerüljön, részint, mert a növények gyökerei is ezt használják, részint pedig ahova nem kerül, azt a víz úgyis bemossa, amit máshonnan mos ki, ezáltal instabillá válhat a kőkert, legrosszabb esetben összeroskad. Nos a nagy kövekre kerül a központi kő. E köré kezdjük építeni a sziklakertet, úgy hogy az a szélei felé lejtsen, minden szabályosság nélkül. A sziklakert lába felé egyre kisebb köveket használunk, a végén már csak beledobáljuk a fellazított talajba a kisméretűeket. Fontos szabályok: Minden rést azonnal betömünk földdel. Minden kő érintkezik a szomszédjával legalább egy felületen, ott stabil támaszt adnak egymásnak. Ha már nagyon a széle felé járunk, akkor nem szükséges érintkezniük. Minden kőnek a nagyobbik, terjedelmesebb felülete kerül a földbe legalább 50 % mértékéig. A kövek a természet által legjobban megkoptatott fele látszódik. Nincs szabályos motívum. A kialakítást követően már csak a növényültetés marad hátra. Minden növényt a megfelelő helyre kell ültetni. A meleg és napot kedvelők a déli oldalra. A kis gyökerűek és igénytelenebbek a szűk kövek közti résekbe és így tovább. A kaktuszok betelepítésénél ügyelni kell arra, hogy éghajlatunkon télre csak a fagyot tűrők maradhatnak kint. Ezek a Cylindropuntia, Opuntia, Echinocereus nemzetség fajai. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy csak ezek közül válogathatunk. Más fajok is alkalmazhatók, de őket ősszel mindig telelőhelyre kell hordani. Ezért célszerű a fagyérzékenyeket ültető edénnyel együtt kihelyezni a kőkertbe. Kaktuszok közé esztétikusan elhelyezhetünk egyéb évelő virágokat is. Habitusban, igényekben jól társíthatók pl. a kövirózsák – Sempervivum, varjúhájak – Sedum, kőtörőfüvek – Saxifraga, napcsillag – Delosperma, de ezeken felül is találni még számos szép, jól társítható évelő virágot. A növények behelyezését követően a szabadon maradt földfelületet dekorációs céllal, kőzúzalékkal teríthetjük. A sziklakert környékét lefüvesítjük. És kezdődhet a gondozás. Egy 3 méteres átmérőjű sziklakerthez szükséges anyagok: kb. 4m3 drénanyag kb. 5 tonna sziklakő, ebből 6-8 db 80-90 cm-es, 15 db 40-60 cm-es, 25 db 20-30 cm-es, és 20 db 20 cm alatti. kb. 4 m3 föld kb. 150 db növény Forrás:
