Sziklakert kialakítása – 1. rész

A jó időben kísértést érezhetünk, hogy saját sziklakertet alakítsunk ki. Mielőtt azonban hozzáfogunk, olvassuk el Herold Ferenc szakértőnk cikkét a témában.

Sziklakertek

A kaktuszokat speciális környezeti igényei miatt a kertekben edényekben, vagy sziklakertekben célszerű elhelyezni. Az edényes elhelyezés (cserép, kővályú stb.) nagyon elterjedt, sok amatőr kaktuszrajongó, gyűjtő van a kerttulajdonosok között. Sajnos ritkán nyúlunk a kaktuszkertek kialakításához, holott ez sokkal látványosabb eleme lehetne a kertnek. A kaktuszok is jobban fejlődnek egy speciálisan rájuk szabott mikrokörnyezetben.

Kaktuszkert

Az alábbiakban röviden bemutatom a kaktuszkert kialakítás menetét. A közhiedelemmel ellentétben a sziklakert nem igénytelen kerti elem. Sőt ahhoz, hogy igazi pompájában díszítsen intenzív gondozásban kell részesítenünk. Aki azért épít sziklakertet, mert úgy tudja, hogy keveset kell gondozni, sok bosszúságnak teszi ki magát, és feleslegesen költi pénzét, áldozza idejét. A sziklakertet azért kísérletezték ki kertész elődeink, hogy a hegyekben, köveken élő növényeket, virágokat betelepíthessük kertjeinkbe, mindennapi életünk részévé tehessük őket. Egy havasi gyopárért így nem kell több napos, hetes hegyi túrát tenni. Annak ellenére, hogy nagyon szép tud lenni egy sziklakert, sosem fogja azt az élményt adni, mint egy természetes növénytársulás. A fentiekből következik, hogy a sziklakertek növényei igényesek, azok rendszeres körültekintő gondozást igényelnek. Hajlamosak vagyunk ezt a kerti elemet ledegradálni, építését leegyszerűsíteni, fontos alkotó elemeit kihagyni, és teletömni közönséges, vagy oda nem illő növényekkel, csakhogy elmondhassuk, van sziklakertünk.

Sziklakertek típusai:

Tájképi

Szórványköves, kőkibúvásos

Miniatűr

Speciális (télálló kaktusz, spirálkert)

A fentieken kívül más szempontok szerint is csoportosíthatjuk őket, de a legelterjedtebb ez. Tulajdonképpen mindegy, hogy kaktuszoknak, vagy egyéb növényeknek készült sziklakert építéséről beszélünk, a kialakításuk sokban megegyezik.

Az építés az alábbi főbb fázisokra bontható:

Sziklakert elhelyezése, környezet kiválasztás

Előkészületek, anyagbeszerzés

Építés

Tükör, drénréteg kialakítása

Kövek elhelyezése

Föld kitöltés

Növény beültetés

Utómunkálatok

Sokan már a helykiválasztással elkövetik az első hibát. Kisebb sziklakertet próbáljuk meg kötni valamihez. Válasszunk neki hátteret, ami lehet akár egy épület fala is, vagy készíthetünk neki mi magunk is hátteret, pl. növényekből, vagy térhatároló elemekből. Természetesen a háttér sem üthet el a sziklakerttől, mert akkor nem alkotnak egységet, hanem két önálló hangsúlyos elemmé válnak, ami igen zavaró lehet.

Úgy tájoljuk, hogy a hangsúlyos oldala a napsütötte déli legyen. Ha a kaktuszokon kívül más növényt is szeretnénk beleültetni, akkor kialakíthatunk északi oldalt is.

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az összes típusú sziklakertet felépíthetjük ugyanazokból az anyagokból. Szükségünk van drénrétegre, a talajra, a sziklakőre, és a növényekre. De kő és kő között legalább akkora különbségek vannak, mint a növények, vagy a talajtípusok között.

Kövek:

Nagyon fontos, hogy a kert tágabb földrajzi környezetére jellemző kövekből alakítsunk ki sziklakertet. Egy mészkőhegység lábánál homokkőből kialakított sziklakert lelombozó látványt nyújt, de még ettől is elütőbb eredménnyel jár, ha a környező dombokra jellemző vörös színű kő helyett sziklakertünket fehér mészkőből alakítjuk ki.

Sziklakövet beszerezhetünk a bányából, vagy már egy meglévő sziklakert elbontásából. Bárhogy is teszünk a következőket, tartsuk szem előtt:

Robbantott kövekben hajszálrepedések vannak, amely repedésekbe a csapadékvíz bejut, ott pang és a téli hidegek hatására megfagy, ami a köveket már az első télen szétrepeszti. Így néhány év alatt a gyönyörű vezérköveink apró darabokká eshetnek szét. Ezért a köveket beépítés előtt vizsgáljuk át, ha repedésgyanúsak, akkor inkább ne építsük be őket. A keményebb köveket, ha egymásra ejtjük, akkor a repedések mentén széthasadnak. Végezzük el a töréspróbát. Vagy ejtsük egymásra őket, vagy kocogtassuk meg őket fémkalapáccsal.

Mindig jegyezzük meg, hogy a kő mely felét koptatta a természet. Építéskor úgy kell forgatni őket, hogy ez az oldala legyen látható.

Csak akkora köveket gyűjtsünk, amit a sziklakert kialakítása helyén könnyen tudunk mozgatni, forgatni. Sokszor nem férünk úgy a kövekhez építés során, mint gyűjtéskor.

Kőgyűjtéskor a természetet ne károsítsuk.

Termőföld:

Általában a talaj fizikai tulajdonságát a szervetlen anyagok jelenléte, még a kémiai tulajdonságát a szerves anyagok mennyisége határozza meg, alakítja ki. Kereskedelmi forgalomban színes tasakos kiszerelésben kapható speciális kaktuszföld, de egy kaktuszkertet ilyenből kialakítani, feltölteni kész anyagi csőd. Ezért javaslom inkább a talajkeverék készítését. A keverék laza szerkezetű, jó szerkezeti tartósságú, megfelelő tápanyagtartalmú, levegős, és kiváló vízáteresztő képességűnek kell lennie. A levegőtlen tömörödött talaj alkalmatlan a kaktuszok sikeres neveléséhez. A keveréket komposztált marhatrágya, kerti talaj, tőzeg és perlit összekeveréséből állíthatjuk elő.

Mivel hosszú időre készítjük a kaktuszkertet, ezért érdemes olyan kerti talajt beszereznünk a keverék alapjának, amely mentes károsítóktól, és gyomnövény szaporítóanyagtól. Ügyeljünk a tarackmentességre, mivel a tarack kiirtása a sziklák közül szinte lehetetlen feladat.

Drénréteg:

Szerepe a pangó víz keletkezésének megakadályozása, a kaktuszkertre hulló víz összegyűjtése, elvezetése, úgy, hogy a kert talaja ne iszaposodjon. Átázott, fellazult talajban a nagyobb méretű kövek könnyen elmozdulnak, besüppednek, a szárazságkedvelő kaktuszok elrothadnak. A drénréteg lehet murva, coule kavics, vagy nagyobb szemű sóder, vagy akár az építésre szánt sziklakő apró darabjai. Sokszor előfordul, hogy sziklakertépítéshez rendelt követ ömlesztve szállítják, amibe bizony sok aprólék kerül. Ezeket hasznosíthatjuk drénrétegbe.

A drénréteg szerkezeti adottságaiból következően támasztékul, alapul szolgál a sziklakertnek. A sziklakert a nehéz kövek, és az egymásra épülő szerkezet miatt egységnyi területre jelentős súlyt gyakorol, amit a süllyedés elkerülése miatt ellentételezni kell egy teherhordó rétegnek.

Forrás: