Tudatosan a stroke ellen – Ki kell zárni a rizikófaktorokat és felismerni a jeleket!

Napjainkban a világon körülbelül 80 millió ember esett már át stroke-on, közülük pedig több mint 50 millió túlélőnek kell a rokkantság valamilyen fokozatával együtt élnie a későbbiekben.

A helyzet Magyarországon is problémás, a szélütésként is ismert betegség hazánkban is a vezető halálokok egyike. A stroke bekövetkezése után azonban kellő odafigyeléssel és gondoskodással elkerülhető annak megismétlődése, és a felépülés folyamata is könnyebbé válhat. Így október 29-én a megfelelő rehabilitációra és a betegséggel kapcsolatos tudatosságra hívja fel a figyelmet az idei Stroke Világnap.

A prevenció mindenki számára kulcsfontosságú, de azoknak, akik egyszer már átestek a szélütésen, fokozott figyelmet kell fordítaniuk a megelőzésre, hiszen ők még veszélyeztetettebbé válnak. Az ő esetükben egy egészséges emberhez képest tízszeresére növekszik egy újbóli stroke kialakulásának kockázata. A megelőzésben fontos szerepet játszanak az életmódbeli változások.

Fontos, hogy az ember tisztában legyen saját egészségügyi állapotával, ismerje az esetleges rizikófaktorokat, amik előidézhetik a szélütést. Ilyen például a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a magas koleszterin szint. Az olyan szívproblémák, mint a pitvarfibrilláció szintén nagymértékben növelhetik a stroke kialakulását. A szívritmuszavar következtében ugyanis fokozódik a rög kialakulásának veszélye, amely aztán az agyba jutva agyér-katasztrófát okozhat. Szerencsére napjainkban már elérhetőek olyan antikoaguláns, azaz véralvadásgátló készítmények, amelyek kényelmetlenség nélkül, szájon át bevehetőek. Emellett javasolt az aktív életmód, a rendszeres testmozgás. Az étrendbe érdemes sok zöldséget és gyümölcsöt beépíteni, és kerülni a túlzottan sós ételeket, valamint nagy mértékben csökkenteni az alkoholos italok fogyasztását. A dohányzásról való leszokást minden esetben érdemes mielőbb elkezdeni.

Legyen tisztában a stroke jeleivel

Életet is menthet, ha a stroke figyelmeztető jeleit azonnal felismerik, hiszen minél gyorsabban kap segítséget és megfelelő kezelést az érintett, annál jobbak az esélyei a maradandó rokkantság kivédésére és a gyors felépülésre. Ezek a tünetek a hirtelen féloldali végtaggyengeség, az elcsempült száj és a beszédnehézség. Ha ezek közül csak az egyik észlelhető, már akkor is 70% esély van arra, hogy azt heveny agyi érkatasztrófa, azaz stroke okozza, ha pedig mind a három jelen van, akkor már 90%-s az esély és sürgősségi ellátásra van szükség. Ilyenkor nem a legközelebbi kórház, hanem a legközelebbi stroke centrum a cél, hiszen ott érhetőek el a megfelelő diagnosztikai és terápiás lehetőségek.

Élet a diagnózis után

Sajnos azonban a kései diagnózis és kezelés következtében különböző súlyosságú rokkantsági tünetek jelentkezhetnek. Ilyen például a féloldali végtaggyengeség. Ez előfordulhat a karban vagy lábban, együtt járhat lábhúzással, de felmerülhet a járókeret szükségessége is. Sőt, a legsúlyosabb esetben jelentheti a tartós ágyhoz kötöttséget is. Emellett a rokkantsági tünetek közé sorolhatóak még a szellemi hanyatlás, a demencia eltérő fokozatai.

A gyógyulási folyamatot mindenképpen elősegíti a mihamarabbi rehabilitáció, az aktív életbe való lépcsőzetes visszarázódás. A kitartás mellett a türelem is kulcsfontosságú, – a károsodástól függően –először az egyszerűbb ismeretek, tevékenységek térhetnek vissza, az összetettebb tevékenységekhez, a kifinomult mozdulatokhoz több időre és gyakorlásra van szükség. A fizioterápia kezdetben segíti az izommerevség elkerülését a lebénult végtagokban, rugalmasan tartja az izmokat, majd fejleszti az egyensúlyérzéket és mozgáskoordinációt.

A Stroke Világszervezet egy tizenegy elemből álló listát állított össze, amely segítségével hosszú távon ellenőrizhető a szélütést szenvedett betegek állapota. Ez az érintettek mellett a hozzátartozóknak és az egészségügyi dolgozóknak is támpontot adhat. Bármelyik pont esetében negatív irányú változás észlelhető, gyorsan és hatékonyan azonosítani és kezelni kell a problémát.