Mi a fruktóz emésztési zavar és mikor gyanakodjunk rá?

Blog, Diéta, Egészséges otthon

A fruktóz malabszorpció egy emésztési zavar, amely az esetek zömében átmenetileg áll fenn. A fruktóz felszívódása normálisan a vékonybélből történik, az emésztési zavarban azonban, a fel nem szívódott gyümölcscukor tovább halad a vastagbélbe, ahol a baktériumok használják fel.

A vastagbélben található baktériumok rövid szénláncú zsírsavakat és hangyasavat szintetizálnak, amelyek a bélnyálkahártyát irritálhatják, gyulladást okozhatnak. Emellett még gázok (hidrogén) képződnek. Ezek összessége vezet a jellegzetes emésztőrendszeri tünetekhez, mint a gázképződés, hasi fájdalom, hasi görcsök, laza széklet, vagy hasmenés. A tünetek erőssége betegenként eltérő.

Ezek a tünetek tulajdonképpen számtalan betegségre utalhatnak, így a laktózintolerancia, vagy a gyulladásos bélbetegségek tünetei is lehetnek. Lényeges tehát, hogy orvos zárja ki az egyéb betegségeket és diagnosztizálja hidrogén-kilégzési teszttel a gyümölcscukor emésztési zavarát.

A répacukor felszívódása gyorsabb és jobb, mint a szabad formában lévő fruktózé, így az emésztési zavarban elsősorban a nagy mennyiségű (több, mint 50 g/nap) szabad fruktóz fogyasztása okoz tüneteket. Glükózzal együtt, vagy szacharózként fogyasztva a fruktóz által okozott tünetek enyhébbek. Számos megfigyelés van arra vonatkozólag is, hogy a fruktóz felszívódását lassítja, így a tüneteket fokozza a szorbit és egyéb cukoralkoholok (mannit, lactit, xilit, eritrit, isomalt, maltit) jelenléte. A glükóz, galaktóz és néhány aminosav jelenléte viszont gyorsítja a fruktóz felszívódását, így enyhítve a tüneteket.

Étrend

A kezelés lényege, hogy csökkenteni javasolt az étrend fruktóz tartalmát, úgy hogy az változatos és kiegyensúlyozott maradjon. Lényeges, hogy nincs szó a gyümölcscukor teljes tilalmáról (ez, egyébként majdnem megvalósíthatatlan lenne). A diéta szigorúságát az szabja meg, hogy körülbelül mennyi fruktóz váltja ki a tüneteket, tehát lényeges ismerni az egyéni tűrőképességet.

Az étrendben a fruktóz fogyasztás 50 g/nap alatti legyen, de inkább a kiegyensúlyozott táplálkozáshoz hasonlóan 10 g/nap körül az ideális.

 gyumolcsok

A FRUKTÓZ EMÉSZTÉSI ZAVARBAN A GYÜMÖLCSCUKOR NEM SZÍVÓDIK FEL A VÉKONYBÉLBEN ÉS TOVÁBBHALAD A VASTAGBÉLBE, AHOL A BÉLBAKTÉRIUMOK HASZNÁLJÁK FEL, MIKÖZBEN GÁZOK KELETKEZNEK, AMELYEK OKOZZÁK A PUFFADÁST, HASI GÖRCSÖKET ÉS A LAZA SZÉKLETET. MIVEL A TÜNETEK MÁS GYOMOR-BÉLRENDSZERI MEGBETEGEDÉSEKBEN IS ELŐFORDULHATNAK, MINDENFÉLEKÉPPEN GASZTROENTEROLÓGUS KELL, HOGY DIAGNOSZTIZÁLJA  AZ EMÉSZTÉSI ZAVART HIDROGÉN-KILÉGZÉSI TESZTTEL.

Az étrend összeállításánál törekszünk a kiegyensúlyozott táplálkozás irányelveinek figyelembe vételére, így semmi esetre sem javasoljuk a nyers zöldségek, gyümölcsök teljes elhagyását, hiszen a szükséges élelmi rostot, vízben oldódó vitaminok többségét csak ezek fogyasztásával tudjuk megfelelő mennyiségben bevinni. A tolerálható gyümölcscukor mennyiséget igyekezzünk friss zöldség és gyümölcs révén elfogyasztani, és az egyéb magas fruktóz tartalmú élelmiszereket kerüljük. Sok fruktózt tartalmaznak egyes gyümölcsök és zöldségek, amelyek fogyasztását csökkenteni szükséges az egyéni tolerancia mértékéig (1. táblázat). Tünetprovokálók lehetnek az inulin tartalmú csicsóka, articsóka, cikória, okra, valamint a frukto-oligoszacharid tartalmú hagymafélék.

Teljes mértékben zárjuk ki az étrendünkből a mézet (35 g fruktóz és 29 g glukóz van 10 dkg-ban), az aszalt és a kandírozott gyümölcsöket, dzsemeket, lekvárokat, szörpöket, nektárokat, leveket, smoothie-kat, befőtteket, gyümölcskoncentrátumokat. Hasonlóan tilos a fruktózzal, kukoricasziruppal (HFCS – high fructose corn syrup), glükóz-fruktóz sziruppal, invert- és izo-cukorral, szorbittal és egyéb cukoralkoholokkal édesített élelmiszeripari termékek (reggeliző pelyhek, müzlik, müzliszeletek, csokoládék, édesipari termékek, üdítőitalok) fogyasztása.

reggeli1

Ha a tünetek enyhülnek, és az orvos is engedélyezi, akkor a magas fruktóz tartalmú nyersanyagokat fokozatosan visszavezethetjük az étrendbe. 4-6 hét fruktóz szegény étrendet követően a tolerancia mértékének megfelelően bővíthető az étrend (dietetikus felügyeletével) a magasabb fruktóz tartalmú gyümölcsök és zöldségek fogyasztásával. Az is előfordul azonban, hogy hosszabb ideig tartó diétázásra van szükség, amelyet érdemes dietetikus felügyeletével végezni.

AZ ÉTREND ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNÁL TÖREKSZÜNK A KIEGYENSÚLYOZOTT TÁPLÁLKOZÁS IRÁNYELVEINEK FIGYELEMBE VÉTELÉRE, ÍGY SEMMI ESETRE SEM JAVASOLJUK A NYERS ZÖLDSÉGEK, GYÜMÖLCSÖK TELJES ELHAGYÁSÁT, HISZEN A SZÜKSÉGES ÉLELMI ROSTOT, VÍZBEN OLDÓDÓ VITAMINOK TÖBBSÉGÉT CSAK EZEKKEL TUDJUK BIZTOSÍTANI. A TOLERÁLHATÓ FRUKTÓZ MENNYISÉGET IGYEKEZZÜNK FRISS ZÖLDSÉG ÉS GYÜMÖLCS RÉVÉN ELFOGYASZTANI, ÉS AZ EGYÉB MAGAS FRUKTÓZ TARTALMÚ ÉLELMISZEREKET KERÜLJÜK.

Felhasznált irodalom:
  1. McKenzie YA, Bowyer RK, Leach H, Gulia P, Horobin J, O’Sullivan NA, et al. British Dietetic Association systematic review and evidence-based practice guidelines for the dietary management of irritable bowel syndrome in adults (2016 update). J Hum Nutr Diet. 2016;29(5):549-75.
  2. Shepherd S. Short-chain fermentable carbohydrates. In: Lomer M, editor. Advanced Nutrition and Dietetics in Gastroenterology. Wiley-Blackwell. Oxford. 2016. p. 72−80.
  3. Nyúlasi I. FODMAP diet. MDOSZ Konferencia. 2012. május 12.
  4. Gibson PR, Shepherd SJ. Evidence-based dietary management of functional gastrointestinal symptoms: The FODMAP approach. J Gastroenterol Hepatol. 2010;25(2):252-8.
  5. Putkonen L, Yao CK, Gibson PR. Fructose malabsorption syndrome. Curr Opin Clin Nutr Metab Care. 2013;16(4):473-7.
  6. Ebert K, Witt H. Fructose malabsorption. Mol Cell Pediatr. 2016;3(1):10.

 

Forrás: MDOSZ