Húsvéti böjt – testnek és léleknek is fontos?

Húshagyó keddtől hamvazó szerdáig sok ember életében szigorú időszak. Lemondunk minden káros, illetve szervezetünknek terhes ételről és szokásunkról, de vajon hogyan hat mindez a szervezetünkre?

A Magyar Kardiológusok Társasága ebben is mértékletességre int, és segít, hogy okosan és főleg egészségesen böjtöljünk, s ha lehet, a tudatosság az év többi 325 napjára is érvényes maradjon.

Hogyan hat a húsvétot megelőző 40 napos böjt a koleszterinre?

Létezik koleszterin-böjt? Milyen étrenddel tarthatjuk karban, illetve mennyi idő alatt javíthatunk rossz értékeinket, csökkenthetjük a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát? A nagyböjt időtartama 40 nap, ami a Szentírásban és a keresztény hagyományban az események jelentőségét aláhúzó szám. Jézus nyilvános életében végzett tevékenységeinek megkezdése előtt 40 napot böjtölt a pusztában, 40 napig tartott a vízözön, 40 évig vándorolt a zsidó nép a pusztában, 40 napot töltött és böjtölt Mózes a Sínai-hegyen mielőtt megkapta a Tízparancsolatot, Jónás próféta 40 napos kegyelemidőt hirdetett a bűnös városnak, Ninivének, akik aztán bűnbánatuk jeléül nyilvános böjtöt kezdtek.

A böjti időszak a 7. század óta hamvazószerdával kezdődik a keresztény egyházi naptárban, utolsó hete a virágvasárnappal induló nagyhét. A 11. századig nagyon szigorúan böjtöltek: késő délutánig nem ettek semmit, a böjti napokon pedig nem fogyasztottak húst, tejterméket és tojást. A megszokott élvezetekről való önkéntes lemondás, a bizonyos időszakokhoz kötött testi-szellemi megtisztulás, a böjt az emberiség egyik legősibb tradíciója.

A keresztény vallásban bizonyos élelmiszerek kerülését, akár az étkezésről való teljes lemondást jelentheti, amellyel a hívők a szenttel való találkozásra készülnek fel. Ami megengedett: a gabonafélék, gyümölcsök, egyes főtt ételek, kásák és levesek. Az ünnep előtti utolsó napokban – régebben legalábbis – már csak nyers, mindenféle zsiradékot nélkülöző táplálékot fogyaszthattak a hívek. Voltak, a mai napig vannak, akik az ünnep előtti utolsó napokban egyáltalán nem vesznek magukhoz szilárd táplálékot. Utána viszont belevetik magukat az élvezetekbe: roskadoznak az asztalok a hatalmas parasztsonkák, a kolbász, a tojás minden változatától, és akkor még nem is beszéltük az édességekről.

De vajon hogyan hat ez a nagy szélsőség a szervezetünkre?   Változtathat-e az aszkéta időszak bármit a már kialakult rossz értékeinken?

A böjt a társadalom egy részénél megmaradt vallási szokásnak, de mára már divattá is vált, a magasztos eszmék helyett a test fizikális jólétéről szól.

„Egyrészt az alapanyagcsere lelassul, izmot veszítünk, hiányoznak a vitaminok és a nyomelemek; amikor pedig valaki újra enni kezd, zsír formájában fog minden visszajönni. Hirtelen emeljük meg a zsír- és cukorbevitelt, amivel megterheljük a szervezetet. Ilyenkor drasztikusan nő a koleszterinszint, ennek következtében lerakódások keletkeznek az erekben, és ez növeli például a trombózis, illetve a szívinfarktus veszélyét” – figyelmeztet Hervainé Krizsán Annamária, a társaság dietetikusa.

,,Nagyon fontos ügyelni a fokozatosságra. Készítsük fel a szervezetet, igyunk sok folyadékot, naponta legalább 2,5-3 litert. Fontos az is, hogy milyen kiinduló állapotban vágunk bele a böjtbe. Könnyű belátni, hogy egy egészséges, sportos fiatal többet bír, mint egy túlsúllyal, netán magas vérnyomással küzdő ember, aki esetleg épp az életmódváltás kezdetének szánja a húsvét előtti időszakot. A böjtbe nem szabad fejest ugrani. Kezdőknek az is megoldás lehet, ha hetente egy rendszeres gyümölcsnapot vezetnek be. A böjt megtörése is fokozatos legyen, nagyon könnyű ételekkel, kis adagokkal álljunk vissza a normális étkezésre” – figyelmeztet a dietetikus.

És hogy milyen betegségek esetén szigorúan tilos koplalni?

,,Vannak bizonyos krónikus betegségek, amikor tilos bármilyen böjtbe kezdenünk. Pajzsmirigy túlműködés, veseelégtelenség, terhesség, szoptatás, vérkeringési, vérképzőszervi betegségek, diabétesz, egyes pszichiátriai betegségek esetén; illetve a krónikus szívbetegeknek sem szabad a szervezetet ennyire megterhelő vállalásnak nekifogni. Óvatosan kell ezzel bánni pubertás kor előtt és idős korban is, ilyenkor csak 1-2 napos, enyhébb kúrákba ajánlatos belevágni” – figyelmeztet dr. Vértes András kardiológus, a Magyar Kardiológiai Társaság Kardiovaszkuláris Prevenciós és Rehabilitációs Munkacsoportjának a vezetője.

És hogy miként befolyásolja, befolyásolhatja és mennyi időn belül laborértékeinket a böjt?

„A magyar lakosság összkoleszterin-szintjének átlaga 5,7 mmol/l, az optimálisnak tartott tartomány felső értéke 5,2. A felnőtt lakosság 66 százalékának magasabb a vérzsír szintje az ajánlottnál. Ezen azonban rövidtávon, akár 40 napos önmegtartóztatással sem tudunk nagyon változtatni. Ehhez legalább 2-3 hónapra van szükség: ám akkor megfelelő étrenddel 5-10 százalékkal is csökkenthetjük koleszterinszintünket. Sokaknak már ez is segítene, ráadásul a koleszterinszint egy százalékos csökkentése két százalékkal mérsékli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát” – teszi hozzá a főorvos.

És mi is a helyzet a koleszterinböjttel?

A lipoproteinek szintje, főként a LDL- („rossz”) koleszterin szintje az életkor előrehaladtával nő, férfiaknál általában valamivel magasabb, mint nőknél, azonban a menopauza, a menstruáció elmaradása után a nőknél is emelkedik. Növeli a hiperlipoproteinémia (hiperlipidémia) kockázatát, ha a beteg családjában előfordul ilyen megbetegedés, továbbá a telített zsírokban és koleszterinben gazdag étrend, a többlet kalória bevitel, a testmozgás hiánya, és a rendszeres alkoholfogyasztás. A magas koleszterin- vagy trigliceridszint kezelésében fontos lépés a fogyás, a dohányzás elhagyása, az étrend zsír- és koleszterintartalmának csökkentése, és persze a mozgás.

,,A napi energiabevitelt testtömeg kilogrammonként 20-25 kcal-ra kell csökkenteni, 25-35 százalékára kell korlátozni a zsírból származó kalória mennyiségét. Az elfogyasztott zsír fajtája is fontos. A telített zsírok jobban növelik a koleszterinszintet, mint a zsírok más fajtái. A telített zsírok (melyek nagy mennyiségben találhatók az állati eredetű zsírokban, például sertésben, libában, kacsában, vajban, a tojássárgájában, a zsíros tejtermékekben, a pálma- és kókuszolajban) nem haladhatják meg a teljes napi kalória bevitel 7-10 százalékát. Túlzott fogyasztásuk nagymértékben megnöveli a kóros szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát, növelik a koleszterinszintet, felesleg lerakódik és elzárja az ereket. A magyar lakosság ezekből a zsírokból fogyaszt a legtöbbet. De ugyanilyen veszélyt hordoznak a transzzsírok is, amit – a szigorúbb magyar szabályozás bevezetése előtt – cukrász- és péksütemények, édességek, chipsek, zsírban sült és rántott ételek, egyes margarinok, szendvicskrémek előállításához használtak”– figyelmeztet a dietetikus.

És mi az, ami segíthet?

A többszörösen telítetlen zsírok (köztük az omega-3 és az omega-6 zsírok) és az egyszeresen telítetlen zsírok csökkenthetik a vér triglicerid- és LDL-koleszterin szintjét, ebben gazdag a lenmag-, szőlőmag-, napraforgó, tökmag-, dió-, az olíva- és a mogyoróolaj. Ajánlatos sok gyümölcsöt, zöldséget és gabonát fogyasztani, oldható rostokban gazdag ételeket, melyek megkötik a bélben a zsírokat, és csökkentik a koleszterinszintet. Ilyen élelmiszerek a zabkorpa, zabpehely, teljes kiőrlésű lisztek, natúr müzlik, hajdina, köles, barna rizs, bulgur, a babfélék, a borsófélék, a rizskorpa, az árpa, a citrusfélék, az eper, répa és az alma. Tejtermékek közül a sovány, zsírszegény változatok javasoltak. Húsokból, húskészítményekből elsősorban a tengeri halak, illetve a csirke és pulyka bőr nélkül fogyasztása javasolt, időnként sovány sertéssel, marha és vadhússal kiegészítve. És mindehhez persze rendszeres mozgásra is szükség van.

Forrás: Kardioközpont