PSA-teszt: segítségével valóban megelőzhető a prosztatarák?– 2.rész

Vajon hasznos a prosztatarák azonosításában és kezelésében az ún. PSA-teszt? 2012-ben egy igen befolyásos orvos csoport határozott nemmel felelt a kérdésre. Az akkori tanulmányok nem voltak túl meggyőzőek. De mi a helyzet most?

A PSA-tesztekkel kapcsolatban 2012-ben még nemmel válaszoltak a hatékonyságra azok az orvosok, akik a megelőzés terén tesznek ajánlásokat. Ennek oka az volt, hogy a tanulmányok szerint a vértesztek hátrányai – beleértve a félrevezető eredményeket, fertőzéseket, szorongást, agresszív rákkezelést, melyre talán szükség sem lett volna – sajnos túlszárnyalták a potenciális előnyöket. Napjainkban azonban ugyanez a csoport – az U.S. Preventive Services Task Force megelőzési szervezet hivatalosan is enyhítette álláspontját.

Cikkünk első felében magáról a tesztről, a lehetséges hátrányokról volt szó és arról, hogy a férfiaknak orvosukkal egyeztetve kellene meghozni a döntést: végeztetnek-e PSA-tesztet.

Mit kell azonban tudni a PSA-teszt elvégeztetéséhez?

Az első információ, amit érdemes ismerni, ha valaki az 50-es éveiben jár: a prosztatarák diagnózisa igen ritka. 50-ből csak 1 férfinál, vagyis 2 százaléknál derül ki ötvenes éveiben, hogy prosztatarákban szenved – állapította meg a Nemzeti Rák Intézet. A férfiak 6 százalékát, vagyis 16-ból 1-et a 60-as éveiben diagnosztizálnak.

Azoknál, akiknek a szüleit, lány- vagy fiútestvéreit korábban már diagnosztizálták az adenokarcinómának nevezett, agresszív ráktípussal, nagyobb a betegség esélye. Ezen rákos betegségek közé tartozik a prosztatarák, a mellrák (férfinál és nőnél egyaránt), a petefészekrák, hasnyálmirigyrák – különösen nagy a kockázat, ha a rokon fiatal korban lett beteg és a rák gyorsan terjedt. Azoknak tehát, aki ilyen családi háttérrel bír, mindenképp érdemes orvosával egyeztetnie a PSA-teszt alkalmazásáról.

Nagyobb veszélyben vannak az afro-amerikaiak

Sokkal gyakrabban fordul el afro-amerikaiaknál a prosztatarák, mint a fehéreknél. S a tapasztalatok szerint halálosabb is. Ezért az afro-amerikai férfiaknak külön ajánlott, hogy rendszeresen teszteltessék magukat 55 éves koruk felett, miután konzultáltak erről orvosukkal. Sőt, lehetőség szerint már 45 éves koruk táján fontolják meg a PSA-tesztet. Miközben a tesztelés potenciális előnyei kevesebbek, jelentősek a fiatal és egyébként egészséges férfiak esetében.

Az orvosoknak ugyanakkor nem kell tesztelniük azokat, akiknek már több egyéb egészségügyi problémájuk van, így például szívbetegség, elhízás, diabétesz” – mondta el H. Ballentine Carter, orvos, a Johns Hopkins Egyetem prosztata rákkutató sebésze. Ugyanis esetükben nem a prosztatarák ad okot a legnagyobb aggodalomra, nem ez rövidíti elsősorban az életüket. Mindenkinek szem előtt kell tartania a prioritásokat.

Bizonyára mindenki fejében megfordul, mit kockáztat, ha belevág a PSA-tesztbe. Amennyiben nem akarjuk kockáztatni a komplikációkat, például bélproblémákat, merevedési zavarokat vagy inkontitenciát, a U.S. Preventive Services Task Force megelőzési szervezet nem javasolja a tesztelést. 70 év felett pedig még inkább így van, mivel a kockázatok túlszárnyalják az előnyöket.

Előnyösebb az odafigyelés

Végezetül, mivel a túldiagnosztizálás továbbra is probléma a prosztatarák esetében, a túlkezelés esélye napjainkra kicsi – az orvosok is kiegyeztek ugyanis az „éber várakozás” stratégiájával. Ez azt jelenti, hogy rendszeresen ellenőrzik, milyen állapotban van a páciens. Az utóbbi években több az olyan férfi, akit nem kezelnek túldiagnosztizálás esetén, mint akit igen, s inkább éber várakozással figyelik az állapotát, szükségessé válik-e a beavatkozás” – mondta el Otis Brawley, az Amerikai Rákellenes Társaság vezető tudományos tisztiorvosa. 

Amennyiben azonban úgy döntünk, kihagyjuk a PSA-tesztet, mindenképp fel kell keresni az orvost az alábbi tünetek esetén. Gyakori vizelési inger, főleg éjszaka; probléma a vizelés elindításával vagy befejezésével; gyenge, csöpögő, akadozó vizelet; fájdalom vagy égető érzés vizelés alkalmával; az erekció nehézsége; fájdalom ejakuláció során; a spermaszám csökkenése; vér a vizeletben vagy a spermában; nyomás vagy fájdalomérzet a végbélben; fájdalom vagy merevség a hát alsó részében, a csípő, medence vagy a combok táján.

Forrás: Adrina - napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.