A magyarországi közlekedési balesetek 10%-a fáradtság illetve elalvás miatt történik. A halálos balesetek 20%-ának oka fáradtság. Haszon gépjármű okozta balesetek 20%-a fáradtság, stressz, álmosság és elalvás miatt történik. Elaludt az a sofőr is, aki 2011. január 28.-án, hétfőn délután rohant autójával a járókelők közé. Hárman meghaltak Budapesten, a Soroksári úton. A sofőr 25 év körüli férfi volt, aki állítása szerint éjjel vezetett, így nagyon fáradt volt.
A fiatal férfi esete nem ritka, sőt egyre gyakoribb. A gépjárművezetés biztonságát befolyásoló tényezők közé sorolható a munkaszervezés (műszakok szervezése), a rendészeti korlátozások szükséges ellenőrzése, szankcionálása, a KRESZ aktualizálása és az orvos-egészségügy (okok vizsgálati, megelőzési, kezelési, rehabilitációs lehetőségek).

Fokozott aluszékonyság jellemzi a kora reggeli és késő esti órákat. Súlyos rizikófaktort jelentenek az eddig nem diagnosztizált, kezeletlen alvásbeteg sofőrök. A napi hat óránál folyamatosan kevesebbet alvó vezetők, illetve a több műszakban dolgozók is számolhatnak a volán mögötti elalvással, mely nagy veszélyt jelent a közlekedőkre (járókelőkre is)
A főbb megállapítások és javaslatok az elalvásos balesetekkel kapcsolatban:
A közlekedési balesetek jelentős hányadának az oka az aluszékonyság - az alkoholfogyasztással állítható párhuzamba.
Az aluszékonysággal jelentősen nő a baleseti rizikó.

Az aluszékonyság oka között az obstruktív alvási apnoe és a felsőlégúti rezisztencia szindróma kiszűrése szükséges. A hivatásos gépkocsivezetők jelentős részét érintheti.
Magyarországon rendelkezünk azokkal a feltételekkel, amelyekkel szűrni és terápiás és rehabilitációs tevékenységet lehet végezni.
A hivatásos gépjárművezetők egészségügyi szűrésében, a munkahely szűrések során, a képzésükben a kommunikációnak, a tréningeknek nagyobb szerepet kell kapniuk.
Dátum: 2011.03.01. 16:22