Rossz lehelet – Mit tegyünk vele?

Sajnos, időnként kerülhetünk kellemetlen helyzetekbe – nemcsak azért, mert más rossz leheletével „találkozunk”, hanem mert olykor a miénk is az lehet. Mi miatt fordulhat ez elő, s milyen téves elképzelések élnek a köztudatban a rossz leheletről?

Nehéz mit kezdeni a rossz lehelettel. Ha ismerősünk, kollégánk, családtagunk lehelete kellemetlen, legfeljebb az utóbbinak merjük megmondani. Egy alapvetően idegennek azonban kínos előállni azzal, hogy rosszul vagyunk, ha a közelünkbe jön.

A rossz lehelet kezelésére ma már nem egy megoldás áll rendelkezésünkre, de bizonyos tévhitek máig élnek vele kapcsolatban, amelyekkel nem árt tisztában lenni. Melyek ezek?

1.”Meg tudjuk mondani, rossz-e a leheletünk, ha belelehelünk a tenyerünkbe”

Ezzel csak az a gond, hogy ha a tenyerünkbe lehelünk, az nem a száj hátsó részéből jön, mint amikor beszélünk. Vagyis a tenyérben nem érzékeljük azokat a gázokat, amelyek a nyelv hátsó felén képződnek, pedig a rossz lehelet innen származik. Orvosok 3 módszert használnak – vagy a kanál tartalma alapján ítélik meg a leheletet, amellyel kissé megkaparják a nyelvet, vagy ellenőrzik a nem megmosott fogselymet, amely „járt” a hátsó fogaknál. De a páciens nyálát tartalmazó Petri-csésze is igen árulkodó.

2.”Ha rossz leheletünk van, valószínűleg betegség áll a háttérben”

A rossz szag nagy része illékony kénvegyületből származik, kellemetlen gázokból. A hidrogén-szulfidnak klasszikus romlott tojás-szaga van, de ennél is rosszabb az etil-merkaptán nevű anyag, mely a bomló káposztára emlékeztet. Ez teszi egyébként egyes emberek vizeletét is csípős szagúvá, különösen spárga fogyasztása után. A fenti vegyületek akkor adnak kellemetlen szagot, amikor az étel és a baktériumok felhalmozódnak a nyelv hátsó részén. Szerencsére ez átmeneti, a fokhagyma- vagy nyers hagyma evés, a kávéivás vagy cigaretta eredménye lehet.

Ám ami a rossz leheletet vagy halitózist illeti, az esetek háromnegyedében fogászati probléma áll a háttérben. Ínyproblémák, fertőzés okozhat gondot. Csupán az esetek kis százalékában fordul elő, hogy a gond igazi oka a fülben-, orrban, torokban, a vesékben, belekben vagy a tüdőben keresendő – de ilyenkor nem a rossz szájszag az egyetlen tünet.

3.”A szájvíz megszünteti a rossz leheletet”

Ha valaki azt gyanítja, rossz a lehelete, az első dolog, hogy szájvizet használ. Igaz, hogy a menta- vagy szegfűszeg átmenetileg semlegesíti a problémát, a szájvizek ráadásul fertőtlenítenek is. A gondot okozó baktériumokat azonban valóban csak egy időre tüntetjük el vele. Némi vita volt szakemberek között is arról, nem súlyosbítja-e a dehidratációt az alkoholtartalmú szájvíz. Egy nagyon száraz szájnál csak rosszabb leheletet okoz. Segít viszont, ha több vizet iszunk naponta, mely lemossa az ételmaradékot és a szájszárazságot is megelőzi. Megoldás még, ha speciális nyelvtisztítót használunk – kutatások szerint működhet, de hatása szintén nem túl hosszúéletű. Sose nyomjuk azonban túl erősen a nyelvhez!

4.”Rossz dolog, ha baktérium van a szájban”

Ez nem igaz, mivel minden embernek kicsit más a száj baktérium-összetétele, s 100-200 mikróba közötti a száma. A szervezetben levő baktériumok millióinak pozitív szerepe is van. A kutatók ahelyett, hogy „minden baktériumot tüntessünk el”, azon dolgoznak, milyen baktérium-összetétel lenne a legelőnyösebb számunkra, megcélozva azt, amely a legkevésbé jó, vagy probiotikumot használnának bizonyos baktériumok számának növelésére, mely hasznunkra válik.

Vizsgálatokat már lefolytattak annak érdekében, hogy a fogszuvasodást leggyakrabban okozó baktériumot elpusztítsák. A gél formájú anyagot klinikai körülmények között használták, majd csíkokat is készítettek belőlük, amelyeket az emberek haza tudnak vinni. A jövőben valószínűleg hasonló megoldásokra számíthatunk azon baktériumok megcélzására, amelyek a rossz leheletet okozzák.

Forrás: Adrina - napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.