Így szabályoznák a genomszerkesztést az európai akadémiák

GMO-nak számítson-e a génszerkesztett kukorica? Használhatunk-e génkampányokat maláriát terjesztő szúnyogokkal szemben? Segíthetik-e génszerkesztett sertések a szervátültetésre várókat? Milyenek az emberi génterápia kilátásai?

Ezekről és hasonló kérdésekről adott ki jelentést az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete.

A génmódosítás kérdését már hosszú ideje komoly társadalmi viták övezik.

Az utóbbi években azonban, különösképpen a precíz genomszerkesztést lehetővé tevő CRISPR/Cas9 technológia felfedezésével a genetika tudománya és lehetőségei ugrásszerű fejlődésen mentek keresztül. A társadalomban ma is élő félelmek sok esetben már rég túlhaladott módszerekhez kötődnek, miközben az új technológiákkal kapcsolatos valódi és jogos kérdések gyakran nem tudnak a felszínre kerülni.

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) ezért látta szükségesnek, hogy részletes jelentést adjon ki a legújabb génmódosítási módszerrel, a genomszerkesztéssel kapcsolatban (ennek első amerikai, élő embriókon végzett alkalmazásáról az elmúlt két hétben számolt be a sajtó). A dokumentum legfontosabb üzenete, hogy a szabályozás során nem annyira a konkrét technológiát, hanem várható alkalmazásait kell alapul venni. Az alkalmazások szabályozásának bizonyítékokon kell alapulnia, figyelembe véve a lehetséges előnyöket és a lehetséges kockázati tényezőket, továbbá arányosnak és kellőképpen rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon a technológia jövőbeli fejlődéséhez.

További részletek az MTA honlapján olvashatók.

 

Forrás: Napidoktor.hu

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.