Fenntartható növénygyűjtés? 2013-05-13 Zöld Megosztás: Tweet Gyógy- és fűszernövényeink gyűjtése és hasznosítása több száz éves múlttal büszkélkedhet. A tradicionális ismeretanyag átadása az új generációnak azonban napjainkra szinte teljesen megszűnt. A WWF Magyarország és a Budapesti Corvinus Egyetem vezette Traditional and Wild projekt hazánkban is a vadon élő gyógynövények fenntartható gyűjtésére kínál megoldást, munkahelyeket teremtve hátrányos helyzetű településeken. Gyógynövényeink használata Magyarországon sok évszázados múltra tekint vissza, hiszen a régi idők embereinek más eszköz nem is állt rendelkezésére. Termesztés legfeljebb a kolostorkertekben folyt, őseink a növények legnagyobb részét vadon gyűjtötték. Ennek a múltnak valamint természeti adottságainknak köszönhetően napjainkban Közép-Európa országai azon fő exportőrök között vannak, akik sokféle növényi alapanyagot szállítanak a nyugat-európai feldolgozóknak. A vadon termő növények, köztük a gyógy- és fűszernövények gyűjtéséhez azonban megfelelő ismeretekre van szükség. Ez a tradicionális ismeretanyag korábban generációról generációra szállt, a gyűjtés pedig a hétköznapi élet szerves részét képezte. Egyre jelentősebb probléma azonban, hogy e tudás átadása szinte teljesen megszűnt, az emberek a közmédiából szerzik – gyakran hamis – ismereteiket. Ezzel egyidejűleg a gyógynövények gyűjtése számos társadalmi és gazdasági ok miatt is folyamatosan csökken, sok esetben pedig nem ökológiailag fenntartható módon zajlik. E problémák kezelésére indította el kilenc szakmai szervezet Magyarországon, Csehországban, Szlovéniában és Lengyelországban a Traditional and Wild (Hagyományos és Természetes) elnevezésű projektet. Hazánkban a WWF Magyarország, a Budapesti Corvinus Egyetem Gyógy- és Aromanövények Tanszéke, a TRAFFIC, Kunadacs város önkormányzata és a pécsi illetőségű Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont dolgozik a kezdeményezésen. A projekt célja, hogy összegyűjtse a gyógy- és fűszernövények, valamint egyéb felhasználható vadon termő növények gyűjtésével kapcsolatos hanyatló ismeretanyagot és rendszerezze ezeket az információkat. Mindemellett fontos küldetés a gyengülő kulturális hagyományok megőrzése, továbbá a megszerzett tudás minél több emberhez történő eljuttatása. A projektben részt vevő szervezetek első lépésként felmérik a természeti és társadalmi erőforrásokat, rendszerezik az etnobotanikai ismereteket, majd segítséget adnak a különböző régiókban a fenntartható alapanyaggyűjtés és feldolgozás megvalósítására. A kezdeményezés komoly társadalmi hozadékkal bír, ugyanis a projekt mintát kínál a Közép-Európa elmaradott régióiban élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportoknak, hogy elsajátítsák a fenntartható gyűjtési tevékenységet, és alkalmazzák azt. „Kevesen tudják, hogy a legtöbb gyógynövény fajt nem termesztik, hanem a természetes állományokból gyűjtik, és nagyon fontos, hogy ez fenntartható módon történjen. Az általános alapelveket minden régióban az ott található fontosabb fajokra adaptáljuk, e modellfajok példáján mutatjuk be azt, miként lehet a régi tudást a mai körülmények között gazdaságilag is hasznosítani környezetkímélő módon. Így nagy figyelem hárul majd a terepi munka során például a közönséges borókára, az óriás aranyvesszőre, az európai áfonyára, a fekete bodzára és a nagy csalánra. A projekt során folyamatosan látogatunk el olyan területekre, ahol ezek a növények nagy számban megtalálhatóak.” – ismertette a tevékenységeket Zámboriné Dr. Németh Éva, a Budapesti Corvinus Egyetem, Gyógy-és Aromanövények tanszékének vezetője. „Hazánk klímája számos gyógynövény faj fejlődéséhez ideális körülményeket biztosít, ahol számottevő tudás halmozódott fel. Ezért Magyarország még néhány évtizeddel ezelőtt is gyógynövény-nagyhatalomnak számított. Ki ne ismerné a hazai népi gyógyászatban használt gyulladáscsökkentő kamillát, az izzasztó hatású fekete bodzát vagy a C-vitamin forrásként szolgáló csipkebogyót? A Traditional and Wild projekt jelentősége abban rejlik, hogy egy sok évszázados hagyományt próbál életben tartani úgy, hogy egy komplex képzési programnak köszönhetően lehetőséget biztosít a munkahelyteremtésre. Hazánkban a Kiskunság és az Ormánság területein dolgozunk ezen, biztosítva a gyógy-és fűszernövények fenntartható gyűjtését.” – tette hozzá Kristina Rodina, a WWF Magyarország szakértője. A projekt egyik legfontosabb elemeként elkészült a vadon termő növények fenntartható gyűjtésére és kereskedelemére fókuszáló FairWild sztenderd is, amely egy komplex tanúsítási rendszert is magában foglal. Megalkotásában és alkalmazásának elősegítésében többek között a TRAFFIC, a WWF Magyarország és a FairWild Alapítvány működött együtt. A sztenderd célja, hogy a hagyományok tiszteletben tartása mellett biztosítsa a vadon élő növénypopulációk hosszú távú fennmaradását, folyamatos felhasználásukat élőhelyükön, valamint, hogy megfelelő munkakörülményeket biztosítson a gyűjtőknek és feldolgozóknak, továbbá javítsa megélhetésüket. Ennek köszönhetően 2013 januárja óta ezt a tanúsítványt már számos Magyarországon is fellelhető növényből készülő nyersanyag előállítása során alkalmazzák. Többek között ide sorolható a bodzavirág (Sambucus nigra), a szederlevél (Rubus caesius), a mályvalevél és gyökér (Althaea officinalis), a csipkebogyó (Rosa canina), a ragadós galaj (Galium aparine), a gyermekláncfű levél és gyökér (Taraxacum officinale), a kislevelű hárs virága (Tilia cordata) és a csalánlevél (Urtica dioica) is. A projekt a Central Europe Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. Forrás:
