Stresszel, szorong, fáradt, zúg a feje? Ezek segítenek!

A stressz eredetileg egy orvosi kifejezés volt, ami alatt a szervezetnek a különböző ingerekre adott válaszát értették.

A stresszt kiváltó inger sokféle lehet, azonban az közös bennük, hogy a szervezetet terhelik. Az embereknek a megterhelő ingereket, eseményeket illetően különböző a tűrőképességük, másképpen reagálnak a hatásokra, és a stresszreakciójuk intenzitása is nagyon eltérő lehet.

A stressz alapvetően egy élettani reakció, amelynek során a szervezet próbál megküzdeni a stresszhelyzetekkel. Ehhez energiára van szüksége, ezért adrenalint mozgósít, amire egy sor élettani folyamat indul el a szervezetben a stressz leküzdése érdekében. Gondoljunk például egy vizsgahelyzetre, amikor kiszárad a száj, a pulzus emelkedik, a vérnyomás emelkedik, a szervezet cukrot mozgósít. A stresszhelyzetekben a szervezet saját szteroidtermelése is megnő.

Foto:123rf.com

Itt érdemes megjegyezni, hogy a stresszkutatás egyik kiemelkedő tudósa az apai ágon magyar származású Selye János, kanadai egyetemi tanár volt, aki 1936-ban állította fel elméletét a stresszről, az „alarm reakció” fogalmával, a szervezet alkalmazkodóképességének vizsgálatával. Magyarul először 1964-ben jelent meg „Életünk és a stressz” című könyve.

Ma a stresszt inkább egy feszültségi állapotként definiáljuk, ami főleg az életmódunkból, problémáink feldolgozatlanságából ered. Egy vagy több állandóan jelen levő, negatív hatású ingerre adott feszültségi állapot, válaszreakció a szervezetünk részéről.

9 tipp a munkahelyi stressz csökkentésére

A stresszt kiváltó helyzet vagy jelenség érinthet több embert egyszerre, ilyenek pl.:

A most tapasztalható COVID-járvánnyal összefüggő hatások, melyek mindannyiunkat érintenek. Gondoljunk a szorongásra (elkapom vagy nem kapom el a COVID-ot, ha elkapom, enyhe lesz vagy súlyos), a bezártságra, a frusztráltságra, ami a bezártságból ered, a szorongásra a munkahelyemmel kapcsolatban (nehogy elveszítsem az állásomat), a gyerekem iskolai helyzetével kapcsolatban (meg tudom oldani vagy nem az otthoni oktatást), mi lesz a nagymamával stb. Mióta is tart ez a helyzet? Mikor fog megoldódni?
Ugyanebbe a kategóriába esnek a tömegkatasztrófák, árvizek, háborúk, terrortámadások stb.
De ezt a kategóriát jelentik a modern élettel járó mindennapi szorongásaink, helyzeteink is, a felgyorsult élet következményei.
Tömegközlekedés, közlekedési dugók. Állandó rohanás, időre odaérni, autóvezetés, problémák a házasságban, munkahelyi problémák, beteg hozzátartozó, fizikai bántalmazás stb.
A stressz lehet egy külső hatás következménye, de lehet a személyiségtől függő belső konfliktusból eredő probléma, szorongás (hogyan tud megoldani egy helyzetet, hogyan reagál rá).

Függetlenül a stresszt kiváltó ingertől, végső soron az egyénre vetítve vizsgáljuk a szervezetre gyakorolt hatásait.

A stressz lehet akut (pl. autóbalesetből adódó szituáció) vagy krónikus (a munkahelyen toxikus főnök).
Az akut vagy hirtelen bekövetkező stresszhelyzetre máshogy reagál a szervezet, mint a tartósan fennálló negatív ingerekre.

A stresszt kiváltó események mértéke túl lehet az általános tapasztalás határain, bekövetkezhetnek általunk befolyásolhatatlan, ezért megoldhatatlannak tűnő események, szembe kerülhetünk egyéni képességeinket meghaladó kihívásokkal stb.

Miért foglalkozunk a stresszel?

A stressz megbetegíthet!

Mik a stresszre adott reakciók? Testi és lelki tünetekben nyilvánulhatnak meg.

Különböző módon reagál a szervezet az akut, hirtelen bekövetkező és a krónikus, hosszan tartó stresszhelyzetre.

Az akut helyzetekben jellemző az ijedtség, szomorúság, gátolt cselekvőképesség, leblokkolás, valamint étvágytalanság, fogyás stb. Ilyen helyzet pl. közeli családtag hirtelen elvesztése.

mindenamihallas.hu

Tartós stresszhelyzet szorongást, pánikrohamot, depressziót okozhat. A frusztrált, szorongó helyzet miatt kényszerevés, elhízás, hajhullás, menstruációs zavarok stb. jelentkezhetnek.

A szervezet válasza a kiváltó ágensre a szervezet által elindított stresszreakció, amelynek során az egyén megpróbál megküzdeni a stresszel.

Amennyiben a küzdelem problémaorientált, az erőfeszítés a probléma megoldására irányul, az egyénnek nagy esélye van a stresszhelyzetből mielőbb kilábalni.

Foto:123rf.com

Ha érzelemközpontú a megküzdés, az erőfeszítés nem a probléma megoldására irányul, hanem a negatív érzelmek csökkentésére. Ilyenkor az egyén benne ragad a problémában, tartósan fennmarad a stresszor és előbb-utóbb szomatikus, vagyis testi panaszok jelentkeznek, melyek később betegségbe mehetnek át (pl. gyomorfekély, daganatos betegség, infarktus stb.).

Fontos a stressz-szituáció felismerése, az általa okozott szomatikus (testi) és lelki zavarok azonosítása még a betegség kialakulása előtt. A megoldáshoz gyakran szakember általi segítségre van szükség (pszichológiai tanácsadás, relaxációs tréning, biofeedback).

Forrás: http://gyorgytea.hu/