Charlie Sheen drámája megnyugvást hoz?

Charlie Sheen kamerák kereszttüzében zajló látszólagos összeomlása amerikaiak milliót szegezte a képernyők elé, ez ironikus módon sok emberre kifejezetten jó hatással lehet.

Miközben a színészt legújabb botránya miatt kirúgták az amerikai CBS televízión futó Két pasi meg egy kicsi című sorozatból, Sheen személyes és szakmai összeomlása egyfajta felüdülést jelent a nézők számára, akik mostanában szinte kizárólag csak a gazdasági és a közel-keleti válságról hallanak a hírekben, állítja Beverly Faxington, a Megérteni másokat: Az emberi viselkedés öt titka című könyv szerzője.

Az emberek többsége egyre nehezebben tudja függetleníteni magát az elmúlt hónapok rosszabbnál rosszabb híreitől, és Flaxington szerint a Charlie Sheennel kapcsolatos hírek végre egy kicsit elterelik az emberek figyelmét a válságról. A színész botrányos viselkedése pozitív módon hat saját személyiségünk és viselkedésünk megítélésére, mondta Beverly Flexington.

Sheen tavaly ősszel részegen és meztelenül teljesen szétverte a New York-i Plaza Hotel egyik szobáját, majd múlt hónapban, a botrányok kellős közepén felmondott a sajtófelelőse. Az elmúlt héten az epizódonként 2 millió dollárt kereső sztár egy távolságtartási határozatot értelmében nem láthatja feleségét és ikergyerekeit sem.

oedmousn

Jeffrey Parsons, a New York-i Hunter Főiskola pszichológia professzora szerint Sheen esetében egy kicsit többről van szó, mint egyszerű viselkedési problémáról. Parsons úgy véli, hogy a színész kontrollálatlan beszédmódja, lobbanékonysága, erőszakossága és szexuális viselkedése mind a bipoláris személyiségzavar jelei lehetnek, de az is lehet, hogy ezek a droghasználat hosszú távú hatásai.

Bruce Goldman, a West Hempstead-i Zucker Hillside Kórház addiktológus specialistája is hasonló véleményen van. Az irracionális viselkedés, az összefüggéstelen beszéd és a váratlan hangulatváltozások egyaránt lehetnek a függőség és egy súlyos pszichiátriai betegség tünetei.

Mivel Sheen nem ismeri el sem érzelmi, sem drogproblémáját, így nehezen lehetne hatékony pszichiátria kezelésnek alávetni, a konfrontációs megközelítés a színész esetében valószínűleg hatástalannak bizonyulna, állapította meg Parsons.

Forrás: