Vigyázz! - Őket sújtja a menedzserátok

Évente egy településnyi 30-50 év közötti férfi veszíti életét a menedzserátok, azaz infarktus vagy agyi katasztrófa következtében, amiről elsősorban a helytelen életmód, a stressz és a dohányzás tehet. A váratlan esemény rendszeres menedzserszűréssel kivédhető lenne.

Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek vezetik még mindig a halálozási statisztikákat, évente csaknem az elhunytak 40-45%-a valamilyen kardiológiai betegség következtében veszíti életét. Átlagosan minden esztendőben 5500 ember hal meg heveny, szívizomelhalás (infarktus) miatt. Közöttük jelentős részt képviselnek a fiatal férfiak (30-50 év közöttiek), akiknél sokszor váratlanul lép fel a végzetes esemény. Beszédes az az adat, miszerint a szóban forgó középkorú férfiak közül 3-szor annyian halnak meg infarktusban vagy agyvérzésben, mint az ugyanilyen korú nők közül, számszerűsítve évente 3000-3200 fiatal férfi.

Fotó: 123rf.com

„Valóban megfigyelhető egy ilyen jelenség” – vélekedett Dr. Menyhárt Orsolya, az Affidea Magyarország járóbeteg-szakellátás orvosigazgatója – “ennek oka egyrészt, hogy a nőket a menopauza előtt még védi a hormonális rendszer bizonyos mértékig, másrészt a fiatal férfiaknál bekövetkező infarktus sokkal súlyosabb kimenetelű lehet, mint idősebb korban. Az idősebb emberek nagyobb eséllyel élnek túl egy ilyen történést, mivel a szervezetük a koszorúér betegség kialakulásának hosszú évei alatt különböző menekülő utakat alakít ki az érrendszerükben. Ez a kollaborális keringési hálózat pedig segíti az infarktus túlélését. A fiatalabbaknál erre még nincs lehetőség, így gyakran minden előjel nélkül érkezik a baj, és azonnal súlyossá válik.”

Az okok hátterében a fiatal férfiak körében is az elhízás, a dohányzás, a mozgásszegény életmód és a stressz áll, illetve az sem elhanyagolandó szempont, hogy a nőknél nagyobb a hajlandóság az egészséges életmód követésére és gyakrabban fordulnak orvoshoz.

„Elindult már egyfajta pozitív változás, a munkavállalók egy része egészségtudatos legalább olyan szinten, hogy évente eljön egy általános kivizsgálásra, menedzserszűrésre, különösen abban az esetben, ha ezt a munkaadó cég kifizeti. Az is megfigyelhető, hogy a nők jóval gyakrabban járnak szűrésekre és általában is jobban odafigyelnek az életmódjukra, bár még mindkét nem esetében van hová fejlődni” – összegezte tapasztalatait Dr. Menyhárt Orsolya.

Fotó: 123rf.com

Az úgynevezett menedzserszűrők tulajdonképpen nem csak menedzserek számára ajánlottak, hanem minden irodai munkát végzőnek. A legkomplexebb szűrőcsomagok gyakorlatilag a teljes szervrendszert átvizsgálják, így tartalmaznak általános belgyógyászati, labor vizsgálatot, képalkotó diagnosztikai szolgáltatásokat és komplett kardiológiai kivizsgálást, valamint mozgásszervi szűrést is.

„Ez a két utóbbi vizsgálat a COVID-járvány okozta életmódbeli változások miatt jelenleg nagyon fontos, hiszen a hosszú home office és a megváltozott munkakörülmények leginkább mozgásszervi problémákat, valamint kardiológiai panaszokat okoznak” – állítja Dr. Menyhárt Orsolya.

A menedzser-típusú életmódról első körben mindenkinek a folyamatos, krónikus stressz jut az eszébe, mint egészségkárosító tényező.

„Ez a feltételezés teljesen megfelel a valóságnak: a stressz gyakran vezet szív- és érrendszeri betegségekhez, létrehozhat alvászavart, szemészeti panaszokat, szinte minden esetben együtt jár az emésztőrendszer működésének romlásával, de mozgásszervi problémák is előfordulhatnak. Bár az hozzátartozik az igazsághoz, hogy a menedzser/irodai életmód nem csak a stressz szempontjából veszélyes, hanem a kiegyensúlyozatlan táplálkozás, a dohányzás, a mozgásszegény életmód és a folyamatos ülőhelyzet szintén hozzájárul az egészségügyi panaszok kialakulásához” – tette hozzá Dr. Menyhárt Orsolya.