Milyen vizsgálatokra lehet szükség angina pectoris esetén?

Sokakat megijeszthet az úgynevezett angina pectoris, hiszen aki először tapasztalja ezt a mellkasi szorítást, könnyen azt gondolja, ez maga a szívinfarktus. Bár a tünetek elmúlnak, mégis fontos az utólagos kivizsgálás.

Hogyan különböztethető meg a szívinfarktus és az angina pectoris?

Az angina pectoris kifejezés annyit jelent, hogy mellkasi szorítás, fájdalom. Éppen ezért feltételezhetik sokan, amikor ezt a bizonyos fájdalmat tapasztalják, hogy szívinfarktusuk van, hiszen ez a vezető tünete mindkét eseménynek.

„Ennek kapcsán azt is érdemes tudni, hogy bár könnyen úgy gondolhatjuk, hogy az angina valójában nem veszélyes, de ez nem feltétlenül igaz. Ennek megértéshez tudni kell, hogy kétféle anginát lehet megkülönböztetni: a stabil és az instabil anginát” – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – “A stabil angina pectoris azt jelenti, hogy a mellkasi fájdalom mindig ugyanannál a tevékenységnél lép fel. A hozzá kapcsolódó tünetek szerteágazók és másodlagosak, előfordulhat például verejtékezés, hányinger, karzsibbadás, gyengeség. A stabil angina pectoris leggyakoribb formája pedig az effort angina, ami azt jelenti, hogy a mellkasi fájdalom a fizikai tevékenység egy bizonyos fokán jelentkezik és a tevékenység abbamaradásakor megszűnik. Az instabil angina pectoris ezzel szemben független a terheléstől, tehát bármikor jelentkezhet. Ez utóbbi forma az infarktushoz hasonlóan vészhelyzetet jelent, vagyis a beteget sürgősséggel kell kardiológiai centrumba juttatni, mert ez akár a közelgő szívinfarktusra is utalhat. Ha tehát a fájdalom nem múlik, esetleg fokozódik, mindenképpen mentőt kell hívni!”

szívultrahang

Fotó: 123rf.com

A kivizsgálás anginánál is szükséges

Az angina pectoris és a szívinfarktus közti legfőbb különbség, hogy míg a stabil angina pectoris legfőbb okozója a koszorúér szűkülete, addig az infarktus nem elsősorban a koszorúér meszesedésének következménye, hanem egy elzáródás az érben, ami egy ún. „vulnerábilis” plakk leválása miatt alakul ki. Az anginás roham után azért kell feltétlenül kardiológiai vizsgálaton részt venni, mert az eredményekre építve azt kell elérni, hogy lehetőleg ne legyen több roham, illetve ne váljon súlyosabbá a helyzet. Az alábbi vizsgálatokkal lehet meggyőződni arról, hogy a mellkasi fájdalom oka valóban angina pectoris volt-e, és megfigyelni, hogy milyen állapotban van a koszorúér:

  • laborvizsgálatok,
  • szívultrahang,
  • EKG,
  • 24 órás – 7 napos Holter EKG (elsősorban a tünetet nem okozó angina kimutatására),
  • sok esetben szükséges a kardio CT és a szívkatéterezés.
  • Ilyen kezelésre lehet szükség

A diagnózis megszületéséig eltelő rövid időszakban adhatunk Aspirint, és szükség esetén nitrátot, bétablokkolót és további gyógyszereket” – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – „A diagnózis felállítása után is szükséges lehet olyan gyógyszerek szedése, amelyek ellazítják az artériákat és csökkentik a szívre nehezedő munkát, bizonyos esetekben pedig elrendelhetjük vérhígító szedését is. Ezen kívül hosszú távon rendezni kell a magas koleszterinszintet és a vérnyomást, e téren pedig nagy jelentősége van az életmódnak, ezen belül a szakszerűen felépített mozgásprogramnak, az egészséges táplálkozásnak és a stresszcsökkentés különböző módozatainak – mindennek optimális útját segít felépíteni az életmód orvoslás.”

Azért is fontos az anginás roham utáni kivizsgálás, mert ilyenkor kiderülhet, hogy a szívkatéterezés során azonnali rekonstrukciót is végre kell hajtani, vagyis ugyanazzal a beavatkozással el kell végezni az értágítást, az ún. sztentelést is. Vagyis mellkasi fájdalmon kapcsán erősen ajánlott a kardiológiai kivizsgálás, mert ki kell deríteni, mi váltotta ki azt.

Olvasd el ezt is!

Angina pectoris – Ezért kell komolyan venni a mellkasi fájdalmat

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.