Másfél milliárdos értágítás 2011-04-28 Szív és érrendszer Megosztás: Tweet A beszűkült koszorúerek kitágítása után gyakorta szükség van különleges fémhálóból szőtt henger, sztent beültetésére, hogy az érszakasz átjárhatósága biztosítható legyen. Amerikai szakértők kiszámolták, hogy az új gyógyító technika alkalmazása önmagában évi 1,57 milliárd dollárral növeli meg az egészségügyi költségvetést. Nemcsak az Egyesült Államokban, de az iparilag fejlett országok mindegyikében a halálozási statisztika első helyén a szív- és érrendszeri betegségek állnak. Ennek a betegségcsoportnak a kezelése nem olcsó. Peter W. Groeneveld és munkatársai kiszámították, hogy a koszorúér-betegség kezelésének csak ez az egy – bár kétségtelenül egyik legkorszerűbb – módszere az egészségbiztosításnak évente mennyibe kerül. A tanulmányt az Archives of Internal Medicine közölte, a folyóirat szerkesztője, Rita F. Redberg, a cikket bevezető jegyzetében a költségeket megdöbbentőnek nevezte. Amikor valaki szívinfarktus-gyanúval miatt kórházba kerül, a korszerű ellátás szinte mindenütt azonnali szívkatéteres vizsgálattal kezdődik. Ha ott a panaszokkal összefüggésbe hozható koszorúér-szűkületet találnak, azt a szívkatéter végén lévő ballon felfújásával kitágítják, és a visszaszűkülés megakadályozása érdekében ebbe az érszakaszba fémhálóból szőtt henger – sztent – kerül. Az eredetileg csak fémből készült eszköz felszínét gyakorta gyorsan benőtték a környező sejtek, így a kritikus érterület ismét beszűkült. Később kidolgozták az olyan sztenteket, melyek felszínéről fokozatosan ezt a veszélyes folyamatot gátló kémiai anyagok váltak le. Ma mind többször ezeket a gyógyszert kibocsátó stenteket ültetik be a szűkült koszorúerekbe. A kutatók tanulmányukban azt összegezték, hogy 2002-2006 között a 66-85 éves korosztályból 2000 ily módon kezelt szívbeteg gyógyítása mennyibe került. A vizsgálat újdonságát az jelentette, hogy nemcsak a beavatkozás árát, hanem az arra rakódó közvetett költségek összegét is beszámolták a végösszegbe. A gyógyszert kibocsátó eszközzel történő kezelés az amerikai egészségügyi költségvetést évente 1,57 milliárd dollárral növelte. A folyóirat szerkesztője szerint feltétlenül tisztázni kell, hogy ez a befektetés arányban van-e a betegek állapotának a módszer alkalmazásából eredő és csak így biztosítható javulásával. Forrás:
