A HIV és a szívroham 2011-10-13 Szív és érrendszer Megosztás: Tweet A Massachusettsi Kórház kutatói megállapították, hogy az AIDS-et okozó HIV vírus összefüggésben van a szívizom infarktus előfordulásával – az erről készült tanulmány a Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism folyóiratban jelent meg. „Kutatásunk alapján elmondató, hogy magasabb a szívroham előfordulási gyakorisága a HIV-fertőzött betegekben a nem fertőzöttekhez képest.”– közölte Dr. Steven Grinspoon, a tanulmány vezető szerzője. Ismert tény, hogy számos HIV-fertőzöttnél fordulnak elő anyagcsere zavarok – emelkedett koleszterin szint, inzulin rezisztencia, kettes típusú cukorbetegség és a test megváltozott zsíreloszlása. A kutatók szerint a retrovírus-ellenes gyógyszert szedőknél megnő a szívroham előfordulásának veszélye, de eddig csak kevés kutatás folyt arról, hogy a HIV-fertőzötteknél általában gyakoribb-e a szívroham előfordulása a nem fertőzöttekhez képest. A kutatók az adatokat egy 1,7 millió beteget nyilvántartó adatbázis felhasználásával szerezték. Majdnem 4000 HIV-fertőzött beteg adatait hasonlították össze egymillió, nem fertőzött beteg adataival. A résztvevők 18 és 84 év közöttiek voltak, és a felmérés 8 éve alatt legalább kétszer vizsgálták meg őket. Az adatok szerint jelentősen magasabb, majdnem kétszerese volt a szívinfarktusok előfordulásának gyakorisága a HIV-fertőzöttekben az összes korosztályban, a nőkben pedig az érték a háromszorosa volt a nem fertőzött populáció gyakoriságának. Dr. Grinspoon, a Harvardi Orvosi Egyetem professzora szerint: „Követéses vizsgálatok szükségesek annak eldöntéséhez, hogy miért magasabb a szívrohamok aránya HIV betegekben, mely rizikótényezők játszanak ebben főszerepet, és hogyan befolyásolja mindezt a dohányzás. Meg kell vizsgálni a retrovírus-ellenes szerek és a szív-érrendszeri megbetegedések kockázatának kapcsolatát. A HIV gyógyszerek életeket mentenek, a betegek szedjék csak tovább; de figyelmeztetni akarjuk az orvosokat a szívroham emelkedett kockázatára, hogy tartsák szemmel a kockázati tényezőket és pontosan állítsák be a kezelést.” Forrás: