Mire való a kolonoszkópia? 2011-10-11 Reggeli Napidoktor Megosztás: Tweet Dr. Bor Katalin radiológus a vastagbélrák tüneteiről és az ehhez kapcsolódó gyanakvás megszüntetéséhez kapcsolódó diagnosztikai eljárásról a béltükrözésről beszélt. Magyarországon évente több mint 8 ezer ember betegszik meg, és 5 ezer hal meg vastagbélrákban. A vastagbélrák a második leggyakoribb rosszindulatú betegség hazánkban, az első a tüdőrák, melynek a halálozási aránya is a legnagyobb. A nőknél az emlő-, méhnyak- és méhtestrák, a férfiaknál pedig a prosztatarák, mely ezt a betegséget követi a sorban. A vastagbélrák sokáig tünetmentes, és leggyakrabban a jóindulatú polipokból alakul ki. Az időben felfedezett vastagbélrák teljesen gyógyítható. Ez is alattomos fajta… A vastagbélrák azért alattomos betegség, mert csak nagyon későn lesznek tünetei. Ha már tünetek vannak, akkor is sikerülhet a betegséget még az utolsó pillanatban elcsípni. „A korai tünetei na igazán specifikusak.” – magyarázza Dr. Bor Katalin radiológus – „Ha valakinek véres széklete van, ha megváltozik a széklethabitusa, ha bármi furcsa érzés van a hasába, forduljon orvoshoz.” A legtipikusabb tünetek: véres széklet, székelési szokások megváltozása, hasi görcsök, hasi fájdalmak. Gyakori a hasmenés és a székrekedés váltakozása is Tudni kell, hogy a fogyás önmagában nem tünete a vastagbélráknak. A vastagbél daganatos megbetegedéseit az esetek nagy részében későn diagnosztizálják, hiszen nem okoznak tipikus, jól felismerhető panaszokat. A megváltozott székletet emésztési zavarnak tudjuk be, a megmagyarázhatatlan hasi kellemetlenségeket a stresszre fogjuk, a székletben megjelenő vért pedig talán észre sem vesszük, hiszen szabad szemmel nem látható. Mitől alakul ki? A vastagbélrák kialakulásában fontos szerepe van a táplálkozásnak: kevés rostot fogyasztás a magas zsír-, koleszterin-, fehérje- és kalóriatartalmú ételek. A hasi diszkomfortnak lehet az oka egyszerű diéta hiba, utazás alatti más ételek, víz fogyasztása is. Nem kell feltétlen a legrosszabbra gondolni, főleg ha a tünetek hamar elmúlnak. Szűrővizsgálatokkal megelőzhető a súlyosabb bajok kialakulása, mert ha időben felfedezzük a vastagbélrákot, még teljesen gyógyítható. Akinek a családjában a vérrokonai között vastagbélrák volt, akkor már 40 éves korban érdemes elkezdeni a szűrést. Vannak bizonyos hajlamosító tényezők, ha úgynevezett polypózis – sok polip van a bélben – még korábban el kell kezdeni a szűrést. Mivel polipból 5-10 év alatt lesz rosszindulatú daganat – a szűrést 5-10 évenként ajánlott megismételni. A kolonoszkópia fajtái A kolonoszkópia elterjedt diagnosztikai módszer a vastagbél nyálkahártyájának megvizsgálására. A vizsgálat előtt a betegnek legalább két napig böjtölnie kell, nem fogyaszthat szilárd táplálékot, csak folyadékokat, pépes ételeket, levest, joghurtot. A vizsgálat előtti nap délutánján el kell kezdeni a hashajtást is. A kolonoszkóp egy világítással és optikai lencsével ellátot, 150-160 cm hosszú, hajlékony, csőszerű eszköz, aminek lassú, óvatos felvezetése közben zajlik a bélcsatorna feltérképezése. A CT kolonoszkópia egy különleges hasi-kismedencei CT-vizsgálat, melynek során a vastagbéltükrözéshez hasonló képek nyerhetők. Ugyanezzel a vizsgálattal nemcsak belülről látható a bél, hanem környezete, a bélfalon kívüli elváltozások, a has egyéb szervei, a hasi-kismedencei nyirokcsomók állapota is megítélhető. A virtuális kolonoszkópia során a végbélbe helyezett kicsi, nagyon vékony cső segítségével levegővel töltik fel a vastagbelet, és a pácienst hason illetve háton fekve megvizsgálják. Ez a hasi-kismedencei CT vizsgálat hasonló eredményt ad, mint a vastagbéltükörzés, de a kellemetlenségek jóval kisebbek, a vizsgálat altatás, bódítás nélkül is elviselhetőbb, mint az endoszkópos béltükrözés. „Tulajdonképpen nem kell az endoszkópnak vándorolnia a bélben, sokkal hamarabb vége van a vizsgálatnak.” – hívja fel a figyelmünket Bor doktornő – „A diagnosztikus értéke (látvány) ugyan olyan, mint a tükrözésnek, sőt még jobb is. A CT vizsgálatnál látjuk a belet, mint egy csövet és a teljes hasi kismedencei teret, az összes szervet, májat, hasnyálmirigye, vesét, nyirokmirigyeket. Gyakorlatilag mindent látunk, ami a hasba van.” Forrás:
