Megéri Magyarországon passzívházat építeni? – 2. rész 2013-01-23 Egészséges otthon, Otthon Megosztás: Tweet A választ egy megépült és minősített passzívház gazdasági elemzésén keresztül keressük, piaci viszonyok és konkrét költségek, árak elemzése alapján. Természetesen néhány körülményt figyelembe kell venni: 2008 óta az infláció mértéke hozzávetőlegesen 15%, ami az új építéseknél figyelembe veendő (legalább ennyivel emelkedtek az üzemanyag és építőanyagárak, adók és járulékok, minimálbér, közterhek, áfa stb.), tehát új építés esetén 2013-ban nem lehet ugyanezekkel a számokkal számolni. Jelenleg egy új passzívház építési költsége kb. 255 000 Ft/m2 lenne. A telekárak emelkedése is követte az inflációt, tehát kb. 15%-kal drágábbak, mint 2008-ban; egy hasonló nagyságú telek ma 12 millió forintba kerülne. A használt ingatlanok ára viszont csökkent, reálértéken kb. 30%-ot. Ezt a képet tovább árnyalhatja az a tény, hogy bizonyos építőanyagok (pl. nyílászárók) és gépészeti berendezések – a fejlesztések és a piaci árverseny miatt – kedvezőbb áron elérhetőek, mint korábban. A jelenlegi ingatlanárak tehát nem tükrözik a reális ingatlanpiaci árakat, de az egyszerűség kedvéért nem vettem figyelembe sem az inflációt, sem az ingatlanpiac árcsökkenését sem, abból kiindulva, hogy a mostani piacon, az összes gazdasági folyamat figyelembevételével kialakult árakkal hasonlítottam össze a szadai passzívház tényleges költségeit, tehát a valós jelenségeket vizsgáltam. A 2. kérdésre a válasz: konkrét példánkban az építési költség különbség (többlet) kb. 3,50 M Ft. 3. Miből adódik ez a többlet? Alapvető különbség van egy passzívház, és egy 7/2006 TNM rendeletnek megfelelő energetikai minőségű ház között. A passzívház primerenergia mutatójába beleszámítanak a háztartási gépek és berendezések energiafogyasztása is, ez szinte unikumnak tekinthető. A többi rendszer kísérletet sem kíván tenni ennek a körnek a bevonására, ezért ez a jellemző nem összehasonlítható. A passzívház tehát egy eredendően jobb, mondhatni nagyságrenddel jobb épületenergetikai szintet képvisel, azonban ennek nyilvánvalóan ára is van. Hőszigetelés többlet, aljzat, falak, tető kb. 120 m3 hőszig. kb. 1,2 M – kb. 28% Passzívház nyílászárók többletköltség: kb. 1,8 M Ft – kb. 39% Hővisszanyerős szellőzés kiépítése : kb. 1,5 M Ft – kb. 33% Beruházás csökkenés (kémény, gázbekötés, kazán, stb.) kb. – 1,0 M Ft A passzívház tehát ennyivel „többet tud” – hőszigetelésben, nyílászáró minőségben, szellőzésben, és érdekes módon megjelenik egy mínusz tétel is: az elmaradó gázbekötés, kéményépítés, gázkazán, radiátorok stb. költsége. A szadai háznál megjelenő napkollektoros rendszer költségét nem vettem figyelembe, tekintve, hogy a napkollektor nem szorosan a passzívház része, az lehet ma már szokványos építésű házon is. Amennyiben figyelembe vennénk, további kb. 1,0 M Ft összeggel lehetne kalkulálni (vákuumcsöves napkollektorok, 500 literes puffertartály, csövek, szabályozók) 4. Megéri-e a többletberuházás költségét vállalni? Érdemes-e a passzívház építéssel járó többletet vállalni? Mikor és hogyan térül meg a többletberuházás? Ezekre a kérdésekre akkor tudunk válaszolni, ha megvizsgáljuk, tudunk-e jobb befektetést a pénzünknek, mint hőszigetelésbe, háromrétegű nyílászárókba és hővisszanyerő szellőzésbe fektetni. Többletköltség egy átlagos lakóházhoz képest: 3,5 M Ft Ez az összeg a bankban maximum ennyi kamatot hozna: 262 500 Ft/év Forrás >> Fűtési energia megtakarítás: 140 kWh/m2,év x 136 = 19.040 kWh = 1900 m3 gázfogyasztás Gázszámla megtakarítás: 250 671 Ft Forrás >> Plusz áramköltség a szellőztetés miatt: kb. 20 000 Ft/év Elmaradó kazánkarbantartás és kéményseprés : 30 000 Ft/év Kamatveszteség: -262 500 Ft/év Megtakarítások: kb. 260 000 Ft/év Eredmény: 2.500 Ft/év a bankbetét javára – elhanyagolható érték. Tehát jelenleg ha egy átlagos méretű és felszereltségű passzívházba ruházunk be, a többletköltség – ha rendelkezésre állna – éves szinten annyi fűtésköltség megtakarítást eredményezne, mint amennyi kamatot hozna. Természetesen ezekhez a számokhoz is érdemes megjegyzéseket fűzni: a kamatok változnak, jelenleg éppen csökkenő tendenciát mutatnak, tehát egy év múlva lehet, hogy már nem lesznek igazak ezek a számok. Jelenleg a legjobb betéti kamat 7,5%, de lehet, hogy ez csökkenni fog, és akkor máris jobb a passzívházba beruházni. Ugyanakkor a gázárak éppen most csökkentek 10%-kal, de ez nem a reális piaci folyamatoknak köszönhető. A gázárak az utóbbi években folyamatosan nőttek és nőnek, és semmi nem indokolja, hogy ezt az emelkedő tendenciát a jövőben csökkenés kövesse. A gázárak ugyanis az olajárakhoz kötődnek, az olajár pedig folyamatosan emelkedik. Az elmaradó kazán, kémény, gázbekötés egyúttal az egészségesebb és biztonságosabb lakáskörülményeket is biztosítja. A kérdésre tehát az a válasz, hogy igen, megéri a többletköltséget vállalni! Összefoglalva – elemzésünk azt mutatja, hogy a szadai ház tulajdonosa jól döntött, amikor meglevő pénzét passzívház építésbe fektette, a bankban elhelyezett többlet tőke ott sem fialna többet, a beruházása így viszont stabil, és a jövőt tekintve is biztosabb, mintha egyszerűen a bankban tartaná a pénzét. Forrás:
