Utazás az illatok világába ? Nyerj parfümöt karácsonyra! 2010-12-16 Nyerj Megosztás: Tweet A parfüm bódító és izgalmas, erotikus és csábító, amelyben egyesül a természet és a modern vegyészet megannyi titka. A finom illatszerekben gyümölcsök, virágok, mohák, különleges kérgek illata keveredik egymással, sajátos, utánozhatatlan harmóniát alkotva. A Parfüm története Illatszereket előszeretettel használtak már az ókori görögök, a rómaiak, az egyiptomiak, a perzsák és az ázsiai népek is. A modern parfümgyártás azonban későbbre, a 16. század elejére datálható. A Firenzéből származó Medici Katalin a franciák leendő királya, II. Henrik felesége lett, és a királyi udvarban divatba hozta a parfümöket. A magukra adó hölgyek könnyed, egyjegyű illatokat használtak: leginkább levendulát, ibolyát és rózsát. A hölgyek és urak hasonló illatokat viseltek, a parfümöket ? nem kevés marketingmunkának köszönhetően ? a 20. században választották szét élesen el férfi és női típusúakra. Érdemes tudni azonban, hogy a határ korántsem olyan éles, amilyennek tűnik: például sok nő visel megelégedéssel eredetileg férfiaknak készült parfümöt. Mi a parfüm? A latin "per fumum" kifejezésből ered, ami annyit tesz: "a füstön át", "füst révén." A parfüm régen nem volt más, mint illatos füst (tömjén), melyet füstáldozatok bemutatásához és a halottak bebalzsamozásakor alkalmaztak, kábító illattal megtöltve a levegőt. A parfümök története ötezer évnél is régebbre tekint vissza. Az első parfümfajta a tömjén volt, ennek édes illatával jártak az emberek az istenek kedvében. A 19. század végéig a folyékony parfümöket kizárólag növényi illóolajokból keverték ki, olykor persze állati eredetű anyagokat is használva (ámbra, mósusz, stb.). A 20. század elején aztán sok minden változott. Egyfelől divatba jöttek a többjegyű virágos illatkompozíciók és a keleties keverékek, másfelől a kémikusok szintetikus alapanyagokat állítottak elő. Ez utóbbi lehetővé tette, hogy a parfümgyártás ipari mérteket ölthessen. Nem volt tovább szükség a drága, néha beszerezhetetlen összetevők mindegyikére, hiszen kiválthatók voltak szintetikus párjukkal.Az illatszerek szinte mindenki számára elérhető áruvá váltak, és megkezdődött a tömegtermelésük, mely immár leginkább arra törekedett, hogy minél szélesebb réteg igényét elégítse ki. Szerencsére mindmáig maradtak olyan parfümházak, ahol mellőzik a szintetikus anyagok használatát, és természetes alapanyagokból készülő, gyakran meglehetősen egyedi parfümöket készítenek ? melyek nem próbálják izzadságosan követni a tömegigényt. Ez persze annak is köszönhető, hogy eme parfümházak nem kötik meg illatkreátoraik kezét, akik így jóval szabadabban készíthetnek olyan termékeket, melyek egy nagyságrenddel kifinomultabbak kommersz társaik. Illatpiramis A piramis csúcsán a FEJILLAT található. A fejillatok a leggyorsabban elillanó illatok, ezek nyújtják az első benyomást. 5-30 percig érezhetőek. Középen a SZÍVILLAT helyezkedik el. 10-30 perc kell a kibontakozásukhoz, de gyakran már a fejillattal is érezhetők. Ezek azok az illatjegyek, amelyek alapján a parfüm besorolható valamely illatcsaládba (virágos, fás, keleties, citrusos, gyümölcsös). A piramis alján az ALAPILLAT található. Pár óra elteltével bontakoznak ki, majd akár egy napig is érezhetők. A Parfüm alapanyagai A legtöbb parfüm alapja tiszta etilalkohol, amihez állati, növényi eredetű vagy szintetikus aromát, valamint stabilizátorokat tesznek. A parfümöket a szirmokból, bimbókból, levelekből, szárakból, fás részekből, gyümölcsökből, magvakból, kérgekből, gyantákból, gyökerekből kivont illóolajokból, sőt, állati szekrétumokból nyerik. Azzal viszont már jóval kevesebben vannak tisztában, hogy micsoda fáradságos, aprólékos munka vezet ezek kinyeréséhez. Sok országban a munkások pirkadat előtt kelnek, hogy még napfelkelte előtt leszedjék a jázmint, ami a rózsa után a parfümgyártás leggyakrabban hasznosított alapanyaga. Parfüm vagy kölni? Az illateszenciákat többnyire 96%-os alkoholban oldják. A töménység határozza meg, hogy mely kategóriába tartozik egy készítmény: – EDP (Eau de parfum): 15-16% illatanyagot tartalmaz – EDT (Eau de toilette): 12% illatanyagot tartalmaz – EDC (Eau de cologne – kölni víz): 5-6% illatanyagot tartalmaz Ahogy csökken az illateszencia tartalma, úgy csökken az ár is, ennek pedig a hatás látja kárát. Egy jól lekerekített, rögzítő molekulákkal ellátott, szépen kevert kompozíció parfüm változatából akár két cseppel is komolyabb és tartósabb eredményt lehet elérni, mint a hígabb változataival. Forrás:
