Mikor ajánlott hormonmentesen védekezni?

Mikor kerülendő a hormontartalmú fogamzásgátlás?

Számos olyan betegség, állapot ismert, amikor a hormontartalmú fogamzásgátlásnem jöhet szóba. Bizonyos esetekben a nőgyógyásznak kell alaposan mérlegelnie, szabad-e alkalmazni azt. Nem alkalmazható korábbi érelzáródás, fokozott trombózis-hajlam, agyi érbetegségek és egyes májbetegségek esetén. A nőgyógyász azért kérdez rá ezekre a kórképekre, mert abszolút kontraindikációnak számítanak. Relatív kontraindikációnak minősül a cukorbetegség, a magas vérnyomás, az epilepszia és a visszér-betegségek. Ezekben az esetekben a szakembernek mérlegelnie kell a hormonmentes fogamzásgátlás megoldásának lehetőségét. Fontos szempont, hogy a hormonális fogamzásgátlással kapcsolatos kockázatok az életkor előre haladtával fokozódnak, ezért 40 év felett a hormonmentes módszerek kerülnek előtérbe.
– Mielőtt egy hölgy kiválasztja a számára legmegfelelőbb eljárást, mindenképpen fel kell keresnie nőgyógyászát. Nem csak azért, mert az orvosa ismeri az összes elérhető lehetőséget, de ő írhat fel receptet is. A szakember a választásnál figyelembe veszi a páciens szervezetének állapotát, az esetleges betegségeit, az alkalmazott módszer kockázatait. Fontos tényező a nemi élet rendszeressége. Nem rendszeres, alkalmi együttlét esetén inkább hormonmentes megoldásokat ajánlunk – mondja dr. Margitai Barnabás, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyász szakorvosa. 

Mennyire megbízható egy módszer?

A fogamzásgátlás megbízhatóságát számszerűen is ki lehet mutatni. A Pearl-index azt jelzi, hogy az adott módszert alkalmazó 100 nőnél 1 év alatt hány esetben jön létre terhesség, rendszeresen nemi élet esetén, védekezés mellett. Minél kisebb egy módszer Pearl-indexe, annál biztonságosabb a fogamzásgátló hatása. Az index alsó értéke a módszer elméleti biztonsági értékét mutatja, felső értéke a mindennapokban mért értéket jelzi.

Legelterjedtebb hormonmentes fogamzásgátló módszerek

Óvszer

Pearl-index: 3-28
A kondom használatának nagy előnye, hogy bármikor kéznél van, és az egyetlen megoldás, mely a nem kívánt terhesség mellett a nemi betegségektől is véd. Az óvszer mechanikailag akadályozza meg, hogy a spermiumok a hüvelybe jussanak. Hátránya, hogy kiszakadhat.

Pesszárium

Pearl-index: 3-7
Ez az eszköz egy a méhszájra helyezhető „gumisapka”, amely mechanikusan akadályozza meg a spermiumok méhbe jutását. Ajánlott spermicid anyaggal együtt alkalmazni, 20 perccel az aktus előtt javasolt felhelyezni, és szeretkezés után 4-6 óráig a hüvelyben tartani. Előnye, hogy hormont nem tartalmaz, a szervezet működését így nem befolyásolja, hátránya, hogy felhelyezése olykor nehézséget okoz, helytelenül felhelyezve hatástalan.

Spermicid készítmények

Pearl-index: 0,7-7,0
Jó megoldást jelenthetnek a szoptatás alatt is, amikor hormon tartalmú készítmények alkalmazása behatárolt.  A mélyen a hüvelybe vezetett krém, hab, zselé vagy kúp a hímivarsejtek sejtmembránját károsítja, gátolva a spermiumok mozgását, megakadályozva a megtermékenyítést. 10 órán át tart a készítmények hatása, azonban minden újabb együttlét előtt újabb adagot szükséges felhelyezni, akár 10 órán belül is. Önállóan is használhatók, de mechanikai módszerekkel kombinálva (pesszárium, kondom) még teljesebb védelmet nyújtanak. Előfordulhat az összetevőkkel szembeni allergiás reakció.

Spirál vagy méhen belüli eszköz (IUD)

Pearl-index: 0,5-5,0
Műanyag eszköz, melyet réz, ezüst vagy arany tartalmú fémdrót fog körül. Lehet hormon bevonata is. A menzesz alatt nőgyógyász helyezi fel a méh üregébe. Rendszeres ellenőrzés mellett akár több évig is a méh üregében maradhat.

Műtéti megoldás (női meddővé tétel)

Pearl-index: 0,3-6,0
Olyan esetekben, amikor egy nő már nem kíván több terhességet és végleges megoldást keres, javasolt a petevezetékek lekötése. A módszer alkalmazása alaposan mérlegelendő, mivel vissza nem fordítható, végleges beavatkozás. Három gyermek szülését követően választható megoldás.

Az alsó érték körültekintő használat mellett elvárható, a felső érték a mindennapokban mért Pearl-indexeket mutatják. Forrás: Papp Z. (szerk.) : A Szülészet – Nőgyógyászat  Tankönyve – 1999.