Rét, ha nem zöld Tiborra, nemigen jutsz jó borra

Kalendárium az év jeles napjaira- Ida, Tibor

Ha a márciust Romulus apjának, Marsnak szentelték, akkor jogos volt, hogy a következő hónapot, áprilist, Mars kedvesének, Venus istenasszonynak hívták, mert a naptárt reformáló Julis Ceasar, családjának ősét tisztelte benne, Venus mellékneve pedig „aprilis” volt.

A népi hiedelem szerint április a megújulás ideje, amikor megérkeznek a fecskék és a vándormadarak. A kisbárányok is vígan ugrándoznak a gyenge fűben, bár a pásztorok féltik őket, mert „még akolba szorulhatnak a hidegtől”.

A meteorológusok Tavasz-hóként, más régi naptár a Szelek havának nevezi áprilist. A régiek emlegetik, „ha az idő áprilisban igen kellemetes, rossz május szokott rá következni”, vagy „Ezen hónapi égiháborúk nedves esztendőre mutatnak”.

Bárhogyan is alakul az időjárás, Ida napján (április 13.) kibontják szirmaikat a cseresznyefák és ekkor öltöznek fehérbe a kökénybokrok is.

A muravidékiek vallják, hogy az áprilisi eső elűzi a fagyokat és megalapozza a bőséges termést. Talán ezért is emlegetik Tibor napján (április 14.) a rigmust készítők, hogy „ha zöldül a nyírfa, nem lesz már fagy!” Mire a szőlősgazdák ezt rímelik: „Rét, ha nem zöld Tiborra, nemigen jutsz jó borra”. De mondják azt is: „Ha Tibor napján virágos a cseresznyefa, virágos lészen a szőlő is.”

Szerző: Szigethy Emma

Forrás: