Februári jeles napok – mi vár ránk ebben a hónapban

Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony

Február 3. Balázs

Február 5. Ágota

Február 6. Dorottya

Február 12. Eulália

Február 14. Bálint, Valentin

Február 15. Fausztinusz

Február 16. Julianna

Február 19. Zsuzsanna

Február 22. Üszögi Szent Péter

Február 24. Mátyás

Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony napját a szabolcsi zsinat 1092-ben a kötelező ünnepek közé sorolta. Régen sok helyütt ezen a napon szentelték meg azokat a gyertyákat, amelyek a bölcsőtől a koporsóig elkísérik a hívő embereket, de ezeket gyújtották meg, ha gyermek született, ha meghalt valaki, vagy ha betegért imádkoztak, és akkor is, ha zivatar közeledett.

Amikor fénylik gyertyaszentelő, az iziket vedd elő!” S hogy mostanság kell-e az izik, vagyis a tüzelésre használt kukoricaszár, azt a medve biztosan megmutatja, hiszen országszerte tartja magát a hiedelem, hogy a napsütéses enyheség visszatereli a vackára a barlangba bújt medvét, ami annak a jele, hogy a közmondásbeli kutya sem ette még meg a telet, vagyis szükség lesz még tüzelőre.

A gazdák általában úgy vélték, hogy ha február 2-án jó idő van, akkor későn tavaszodik, ezért vidéken azt mondogatták, hogy ezen a napon inkább a farkas ordítson be az ablakon, semmint a nap süssön ki, mert:

Gyertyaszentelőkor, ha esik a hó, fú a szél,
nem sokáig tart a tél!

Február 3. A 18. századból az un. Balázs-járás alkalmából maradt ránk az egykori diákok versikéje Szent Balázs püspök és vértanú ünnepének emlékezéséről.

Emlékezzünk, hogy ma vagyon Szent Balázsnak napja,
Máskor is, hogy megérhessük, az Úristen adja,
Kérjük ajándékát, nyújtsa szent áldását,
Mindnyájunktól távoztassa a torok fájását.”

A legenda szerint az örmény püspök megmentette egy özvegyasszony egyetlen fiát, aki halszálkától fuldoklott, ezért egyes vidéken ez a nap főképp a torokbajok elleni egészségvarázslás, a balázsolás- és a gonoszűzés emléknapja volt. Az esztergomi rituálé szerint a Balázs-napi szenteléskor, az alma haját parázsra dobták, és az abból keletkezett füstöt belélegeztették a beteggel.

Február 5. „Ágota még szorítja, de Dorottya tágítja” – tartja a régi mondás, vagyis Dorottya napján enyhülhet a tél.  A Szent István udvarában nevelkedett Ágotát nagy tisztelet övezte és fejedelmi udvartartás illette, mert mint hithű keresztény segítette a magyar katolikus egyház megerősödését. Legendájában az Érdy-kódex szerint az erényes Ágotát feslett életre akarták csábítani, ám Ő ellenállt, ezért börtönbe vetették. Halála után egy esztendőre kitört az Etna és a lávafolyam tűzvésszel fenyegette a várost. Ekkor Ágota koporsójáról levették a temetésekor rátett fátylat és kitűzték a tűz ellen. A lávafolyam ekkor megállt és a város megmenekült, ezért Szent Flóriánt megelőzően tűzvész idején Szent Ágotához könyörögtek.

Február 6. A keresztény egyház két Dorottyát ismer: az egyik az időjárást változtatja, a másik Dorottya Csokonay jóvoltából maradt ránk, aki versben elevenítette meg a vénkisasszony hősnő megifjodását, ez a történés a néphagyományban a téltemető ősi népszokása.

A Felvidéken régen Dorottya napján az asszonyok nem varrhattak, ha pedig aznap esett az eső, annak örültek a juhászok, mert hiedelmük szerint sok juhtejre számíthattak.

Február 12. A naptárakban alig lelhető az Eulália név, a délvidéken mégis figyelik az eget a földeken dolgozók, mert úgy tartják, ha Eulália napján vetik el a magokat, akkor bőséges termést kapnak.

Február 14. Régóta jeles névünnep Bálint ókeresztény vértanú napja. Valamikor ez a nap a nyavalyatörősök és a lelki betegek védőszentjének a napja volt, akik Bálint vértanúhoz fohászkodtak segítségért.

Fotó: 123rf.com

A magyar Bálint név a latin Valentinusból ered. A legelterjedtebb történetek szerint Valentin Krisztus után a III. században élt és keresztény hite miatt a császár börtönbe vetette, ahol a börtönőr lányának a hit segítségével visszaadta látását és mielőtt kivégezték volna, üzenetet küldött a lánynak, amelyben ez állt: „A Te Valentinod”. Ez az üzenet lett a mai napig a Valentin-napi üdvözletek kedves szövege. Az angolok 1446 óta szépítek ezt a napot, az 1700-as években már divatossá váltak a Valentin verses kötetek, majd az üdvözlőkártyák.

A szerelmesek napján a mediterrán éghajlatú helyeken virágba borul a természet, és ekkor ünneplik a madarak nászát is.

Mivel 496-ban a pápa úgy döntött, hogy február 14-e a tiszta szeretet napja legyen, ezért mára e nap főszereplője a virág lett, a különböző színes papírmadarakkal, papírszívekkel díszített csokor, amely mellett mindig ott van a „Csak Neked, csak Tőlem – a Te Valentinod” aláírású szerető üzenet.

A Bálint-napi időjárásból az egész évi termésre is következtettek: ha hideg és száraz idő volt, jó termést jósoltak. A gazdasszonyok ezt a napot tartották alkalmasnak a kotlós leültetésére, viszont a férfiak szerint az ekkor telepített facsemete biztosan megered.

Február 15. A korunk naptáraiból mára szintén teljesen kiszorult Fausztinusz arra sarkallta a régi babonásabb gazdákat, hogy ha bő gyümölcstermést akarnak, ne csak nyessék, hanem rázzák is a fákat. Azt is mondták, hogy ezen a napon kilencszer kell jóllakni és egyes vidékeken a farsangi mulatság annak bornak a nyitásával vette kezdetét, amelyet az előző évi aratáskor a legények a kocsma földjébe ástak.

Február 16. Julianna ünnepnapjáról azt tartották, hogy ha eddig Ágota szorította, vagyis zord idő volt, akkor Julianna majd tágítja, vagyis megenyhíti a télutó időjárását olyannyira, hogy ha 19-én, Zsuzsanna napján megszólal a pacsirta, akkor már küszöbön a kikelet. Bibliai történet is fűződik Zsuzsannához, mely szerint a gyönyörű lányt fürdés közben meglesték a rosszindulatú vének és bevádolták. Ez a történet ihlette meg a felvidéki bányászok körében kedvelt “Zsuzsanna játékok” íróit. Számos területen a magukra maradt bányászfeleségek és a tárnák patrónusaként tisztelik ma is Zsuzsannát, aki egyébként a gyümölcsfák védőszentje is, ezért sok vidéken ábrázolják őt almával a kezében.

Február 22. A régiek azt mondják, hogy “Péter üti az üszögöt“, ezzel hozza a melegebb időt és remélhetőleg a tavaszt. A néphitben Üszögös Szent Péter napján az asszonyok nem nyúlnak lisztbe, mert akkor üszögös lesz a búza és nem ültetnek kotlóst sem, mert megfeketedik a tojás.

Február 24. Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál”. Általánosan elterjedt jelző Mátyás nevéhez, hogy „jégtörő”. Ez az apostol vértanúságához vezethető vissza, ugyanis vértanúságának eszköze a szekerce volt. A népi képzelet szerint az apostol szekercéje töri meg a tél hatalmát. Erdélyben még az a hiedelem is járja, hogy ha Mátyás napján nem indul meg a jégzajlás, akkor jégtörő csákányát pár hétre éleztetni adta. Ismert szólás az is, hogy „Tapogatva jár, mint Mátyás után a róka a jégen”.

Fotó: 123rf.com

A szakemberek azt mondják, hogy ha Zsuzsanna napján nem szólalt meg a pacsirta, akinek el kell hoznia a jó időt, akkor „Mátyás szűre ujjából ereszti a tavaszt” és osztja ki a madaraknak a sípokat, hogy hozzáfogjanak az énekléshez, vagyis neki kell meghoznia a tavaszt. A halászok a Mátyás-mapkor kifogott halat az egész évi szerencsés halászat előjelének tekintették és Mátyás csukájának nevezték. Azokon a vidékeken, ahol hó volt Mátyás napján, ott a gazdák búzát, árpát és zabot vetettek a jó termés reményében, a gazdasszonyok pedig sárgarépát, petrezselymet és borsót, mert állítólag akkor a féreg nem eszi meg a magvakat, a Mátyás-napi lúdtojást pedig megjelölték, mert úgy tartották, hogy az abból kikelő gúnár jó szaporító lesz.

Fotó: 123rf.com

Elmúlik a rövid farsang, de mi ne sirassuk, majd jövőre, iskolában jobban megtanuljuk. Sirassák a lányok itthon maradások, kiknek a nagy méreg miatt ráncos az orcájok!” – ezt harsogták hajdanán a farsang végén a pártában maradt lányok ablaka alatt a legények, s még utoljára féktelen jó kedvvel zajt csaptak a faluban, s ahol nem kaptak ajándékot, ott bizony bekormozták a zsugori háziakat. Aztán az éjfél végső órájában a templom tornyában elkongatták a farsangot, a tánctermekben a zenészek véget vetettek a mulatságnak, jelképesen eltemették a nagybőgőt és elkezdődött a húsvétig tartó nagyböjt. A vidéki gazdaemberek és asszonyaik innentől kezdve már nem csak a ház körüli munkákra, hanem a kinti teendőkre is figyelnek. Ilyenkor morzsolják a vetőkukoricát, mert állítólag, ha az ekkor kerül a földbe, nem dobja ki az ürge.

Farsang farkán megállás nélkül folyt mindenütt a mulatság, majd elcsendesedtek a zenekarok, mert fel kellett készülni a húsvétig tartó nagyböjtre, a befelé fordulás csendes lelki világba.

Szerző: Szigethy Emma

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.