Tüdőrák, a leggyakoribb rákbetegség… 2020-01-18 Blog, Mindent a rákról Megosztás: Tweet A tüdőrák olyan betegség, amely a legtöbb esetben csak akkor okoz tüneteket, amikor már áttéteket képezett. A tünetek sokfélék lehetnek attól függően, hogy hol található a daganat, és hogy a betegség melyik fázisában van a páciens. A tüdőrák típusát és a betegség előrehaladottságát különféle diagnosztikus eljárásokkal lehet meghatározni. Szomorú statisztika A tüdőrák nem egységes betegség: számos fajtáját ismeri az orvostudomány. Két fő típusa a kissejtes és a nem-kissejtes tüdőrák – az előbbi az esetek körülbelül egyötödét, az utóbbi pedig a négyötödét teszi ki a diagnosztizált eseteknek. A tüdőrák világviszonylatban a leggyakrabban előforduló rákbetegség. Hazánkban minden negyedik, rák okozta haláleset tüdőrák következménye, évente mintegy 8000 beteget diagnosztizálnak tüdőrákkal, és a lakosság számához viszonyított előfordulási és halálozási arány sajnos nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő. Az eurostat adatai alapján 2015-ben Magyarországon történt a lakosság számához képest a legtöbb tüdőrák általi haláleset (100.000 lakosból 89) a 28 uniós ország közül. A tüdőrák több mint kétszer annyi férfit érint, mint nőt, és leginkább az 50-70 éves korosztály a veszélyeztetett. Milyen tünetek esetén gyanakodjunk? Mivel a tüdőben kevés a fájdalomérzékelő receptor, ezért a daganat megjelenése eleinte nem jár fájdalommal, a beteg tünetmentes. A tünetek fokozatosan jelennek meg, elsőként sok esetben tartós, száraz köhögés jelentkezik, mert a daganat irritálja a környezetét. További tünet lehet a véres köpet, amely esetén – a vér mennyiségétől függetlenül – fontos azonnal felkeresni az orvost. Szintén gyanakvásra adhat okot az elhúzódó, visszatérő tüdőgyulladás – ez esetben a daganatsejt elzárja a légutak adott részét, a hörgők beszűkülnek, begyulladnak. Jellemző lehet a légszomj, a rekedtség és a mellkasi fájdalom is. A betegség előrehaladtával a tünetek is változnak, attól függően, hogy hol, melyik szervben képzett áttétet a daganat. Meg lehet előzni a tüdőrákot? A statisztikák szerint a tüdőrák kialakulását mintegy 90%-ban a dohányzás 3 – legyen szó szivarról, pipáról, vízipipáról, vagy akár az egészségesnek gondolt e-cigarettáról – okozza. A dohányosok mellett azonban komolyan veszélyeztetve vannak a passzív dohányosok is. A tüdőrák tehát a legtöbb esetben megelőzhető a dohányzás mellőzésével. De vannak egyéb kockázati tényezők is, mint például munkahelyi ártalmak – kemikáliáknak, azbesztnek, radon gáznak való tartós kitettség -, vagy a genetikai hajlam, amelyre a családon belüli gyakori előfordulásból lehet következtetni. A korai diagnózis fontossága Minél korábbi stádiumban sikerül a tüdőrákot diagnosztizálni, annál nagyobb az esély arra, hogy személyre szabott, célzott terápiával legyőzhető a betegség, vagy hosszabb ideig fenntartható a megfelelő életminőség. Késői diagnózis esetén minderre kisebb az esély, illetve a daganat már valószínűleg áttétes, és kevésbé műthető. A vizsgálatok első lépéseként mellkasröntgen felvétel készül, amelyet CT vizsgálat és hörgőtükrözés – szövettani vizsgálat – követhet a biztos diagnózis felállítása érdekében. Sokat tehetünk önmagunkért és környezetünkben lévőkért, ha odafigyelünk a tünetekre, nem legyintünk egy elhúzódó köhögésre, tüdőgyulladásra, figyelünk a szervezetünk jelzéseire! A jövő A rákbetegségekkel szembeni küzdelemben új irányok jelentek meg az elmúlt években. Ezek közül az egyik irány az onkolitikus viroterápia – egy vírusterápia- mely kétféle hatásmechanizmussal veszi fel a küzdelmet a rosszindulatú daganatokkal szemben. Egyrészt a vírus kifejezetten a rákos sejtekben szaporodik, elpusztítva azokat. Másrészt a vírusfertőzés javítja az immunrendszer képességét arra, hogy felismerje ezeket a rákos sejteket. Az immunrendszer ennek hatására elpusztítja mind a fertőzött, mind a nem fertőzött rákos sejteket, gátolva a daganat további növekedését. Egy másik ígéretes kutatási irány a géndiagnosztika, amely szerint a daganat génhiba eredménye, tehát nem a tumorsejtet kell elpusztítani, hanem a daganatsejt burjánzásáért felelős gént kell megtalálni és blokkolni, aminek ismeretében célzott, személyre szabott terápiára nyílik lehetőség. Forrás: https://napidoktor.hu/index
