Top 18 tünet, ami rák megbetegedésre utal – 1. rész 2021-11-20 Blog, Mindent a rákról Megosztás: Tweet A tartós köhögéstől a rekedtségig A rák kialakulásakor sok esetben nem mutatkoznak tünetek, olyan jelek, melyek kizárólag a betegségre utalnának. Fontos tudni, mire érdemes odafigyelni, hogy időben észleljük a bajt. Sajnos, manapság, bár a modern orvostudomány egyre több betegen tud segíteni, még mindig sokan halnak meg rák miatt. Az újonnan diagnosztizált rákos megbetegedések jelentős százaléka gyógyítható, de ehhez fontos, hogy időben azonosítsák a kórt. Tény, hogy egyes daganatok teljesen tünetek nélkül fejlődnek ki, ám a betegség különösen pusztító lehet, ha figyelmen kívül hagyjuk a jeleket, mert nem is gondoljuk, hogy ezek rákra utalhatnak. Mivel nincsenek specifikus tünetek, fontos gyakran ellenőrzésre járni egy bizonyos kor felett, valamint csökkenteni a rák kockázati tényezőit életünkben – vagyis elhagyni az egészségtelen szokásokat, például a dohányzást, nagyobb mértékű alkoholfogyasztást, a felelőtlen napozást. Fotó: 123rt.com A rák a legtöbb embernél nem okoz olyan tüneteket vagy jeleket, amelyek kizárólag a betegségre utalnának. Sajnos minden daganatos panasz vagy tünet magyarázható egy ártalmatlan állapottal is. Egyes rákos betegségek gyakoribbak bizonyos korcsoportokban. Ha bármilyet jelet tapasztalunk, nagyon fontos ellenőriztetnünk magunkat orvossal. A 18 leggyakoribb rák tünet Lássuk, milyen jelek miatt forduljunk orvoshoz, amelyek a rák jelenlétére utalhatnak? 1. Tartós köhögés vagy véres nyál Ezek a tünetek általában egyszerű fertőzéseket jelezhetnek, például hörghurutot vagy a sinusitis-t. Ugyanakkor, a tüdőrák vagy a fej-nyakrák tünetei is lehetnek. Ha egy hónapnál tovább tartó, makacs, kínzó köhögés gyötör, vagy véres a felköhögött nyálka, forduljunk orvoshoz. 2. Székelési szokások megváltozása A legtöbb esetben az étrenddel és a folyadékbevitellel kapcsolatos a székelési szokások változása. Az orvosok tapasztalatai szerint azonban olykor ceruzavékony széklet jelentkezik vastagbélrák esetén, máskor pedig folyamatos hasmenést tapasztal a beteg. Számos rákos páciens érzi úgy, hogy székletet kell ürítenie, ám ha megtette, még mindig ugyanez az érzése. Amennyiben a bélpanaszok bármelyike néhány napnál tovább tart, fontos ellenőriztetni. Ha bármilyen jelentős változás áll be a székelési szokásokban, amelyek nem magyarázható az étkezés módosulásával, az orvosi kivizsgálást tesz szükségessé. Fotó: 123rf.com 3. Vér a székletben Ha a székletben vért tapasztalunk, az orvosnak meg kell bennünket vizsgálnia. A szakemberek mindig kiértékelik a vért székletben. Több okból alakulhat ki ugyanis vérzés. Az aranyér gyakran okoz végbélvérzést, ám mivel ez a probléma elég gyakori, előfordulhat akár a rákos megbetegedéssel együtt. Tehát, még aranyér esetén is meg kell kérnünk egy orvost, hogy vizsgálja meg a teljes bélrendszerünket, ha a bélmozgás során vér jelentkezik. Számos embernél a röntgenvizsgálatok elegendőek lehetnek ahhoz, hogy tisztázzuk, mi is a baj. Általában javasolt a kolonoszkópia. A rutin vastagbéltükrözés egyébként tünetmentesség esetén is javasolt 50 éves kor felett. Ezekre a vizsgálatokra nincs szükség, ha a vérzés forrása teljesen egyértelmű – például visszatérő fekélyekből ered. 4. Megmagyarázhatatlan vérszegénység (alacsony vérmennyiség) A vérszegénység olyan állapot, amikor az ember vérében a vártnál kevesebb vörösvérsejt található. A vérszegénység kivizsgálása mindig indokolt. Sokféle vérszegénység létezik, ám a vérveszteség szinte mindig vashiányos vérszegénységet vált ki. Hacsak a folyamatos vérveszteségnek nincs nyilvánvaló forrása, a vérszegénység oka magyarázatra szorul. Számos rák okozhat vérszegénységet – a bélrák azonban a leggyakrabban vashiányos vérszegénységgel jár. Az értékelés során a felső és alsó bélrendszer endoszkópos vagy röntgenvizsgálatát is elvégzik. 5. Mellcsomó vagy mellváladék A legtöbb emlőben felfedezhető csomó nem rákos daganat – ilyenek például a ciszták vagy a fibroadenómák. Ugyanakkor, minden csomót fontos alaposan megvizsgálni a mellrák lehetőségének kizárásához. Egy negatív mammográfiás eredmény általában nem elegendő a mellcsomó értékeléséhez. Az orvosnak szükséges meghatároznia a megfelelő röntgenvizsgálatot, amely magában foglalhat MRI-t vagy mellultrahangot. A diagnózishoz általában tűvel vesznek mintát, vagy biopsziát végeznek, azaz kis szövetmintát vesznek az emlőből. A mell váladékozása gyakori lehet, de fontos tudni, hogy egyes váladékozási formák rákra utalhatnak. Amennyiben a váladék véres vagy csak az egyik mellbimbóból származik, további vizsgálatra van szükség. A nőknek havonta kell mell-önvizsgálatot végezniük, félévente-évente pedig a nőgyógyásszal is fontos ellenőriztetniük magukat. 6. Csomók a herékben A legtöbb hererákos férfinál – 90 százalékuknál – fájdalommentes a daganat, vagy kellemetlen csomó jelentkezik a herében. Néhány férfinak megnagyobbodik a heréje. Egyéb állapotok, például fertőzések és duzzadt vénák ugyancsak okozhatnak változásokat a herékben, de lényeges minden csomót kiértékeltetni. A férfiaknak is javasolt, hogy havonta végezzenek here-önvizsgálatot, hogy időben feltűnjenek a gyanús jelek. 7. A vizeletürítés megváltozása A vizeletürítési tünetek között említhető a gyakori vizelés, a kis mennyiségű vizelet és a lassú vizeletáramlás, vagy a hólyag működésének általános megváltozása. Ezen tüneteket főleg nők esetében többnyire húgyúti fertőzések okozhatják, míg férfiaknál általában a prosztata megnagyobbodása. A legtöbb férfi az életkor előrehaladtával ártalmatlan prosztata-megnagyobbodásban szenved és gyakran küzd ilyen vizeletürítési tünetekkel. Csakhogy ezek a tünetek prosztatarák jelei is lehetnek. A húgyúti panaszokat tapasztaló férfiaknak fontos vizsgálatokat elvégeztetniük, beleértve a vérvizsgálatot és a digitális végbélvizsgálatot. Amennyiben rák gyanúja merül fel, szükség lehet a prosztata biopsziájára, vagyis szövetminta-vételre. A húgyhólyag-irritációt és a vizelés gyakoriságát a hólyagrák és a kismedencei daganatok is okozhatják. 8. Vér a vizeletben Ha a vizeletben vér jelenik meg (hematuria), annak oka lehet húgyúti fertőzés, vesekő vagy egyéb is. A vér szabad szemmel látható vagy vizeletvizsgálattal (mikroszkópos hematuria) mutatható ki. Egyeseknél ez a húgyhólyag- vagy veserák tünete lehet. Minden esetben szükséges kivizsgáltatni az okot, amennyiben a vizelet véres! 9. Rekedtség Ha a rekedtség oka nem légúti fertőzés, vagy a probléma 3-4 hétnél tovább fennáll, azt ki kell vizsgáltatni. A rekedtséget okozhatja egyszerű allergia, vagy akár hangszálpolipok, de ez lehet a torokrák első jele is. A cikket folytatjuk. A fájdalom a mellrák tünetei közé tartozik? Forrás: https://napidoktor.hu/index.php