Leukémia A-tól Z-ig – 1.rész

Kinél alakul ki és milyen tünetek jelzik?

Ma már senki számára nem titok, hogy a leukémia súlyos betegség, a fehérvérsejtek rákos megbetegedése. Ugyanolyan gyakori, mint az ’50-es években, ám sokkal több módszer kínálkozik kezelésére, gyógyítására. Mit kell tudni róla?

A leukémia a fehérvérsejtek rákja. Nagyjából olyan sűrűn jelentkezik, mint az 1950-es évek során, ám az új kezelésekkel hosszabb ideig élhet a páciens, olykor teljesen ki is gyógyul. Gyermekek körében ez a leggyakoribb rák, de felnőtteknél is kialakulhat. Több típusa van. A legtöbbje a fehérvérsejtekben kezdődik, de hogy miként bontakozik ki és milyen kezelésre lesz szükség, az változó lehet.

Fotó: 123rf.com

Kinél jelentkezik?

A leukémia pontos okai nem ismertek – ám az olyan vegyi anyagok, mint a benzol, mely például a dohányban is megtalálható és számos iparág használja, növelik az esélyét. Az egyes kemoterápiás rákellenes kezelések és a sugárzás sajnos ugyancsak kiválthatják. Hajlamosítanak rá bizonyos genetikai állapotok, így a Down-szindróma, a Fanconi-anémia (vérszegénység). Ha szülőnk, testvérünk, gyermekünk leukémiás volt vagy most is az, nálunk is nagyobb betegség kockázata.

A vérsejtek és a leukémia kialakulása

A vérsejteknek három fő típusa van. A fehérek a betegségek ellen harcolnak, a vörösek oxigént szállítanak, s vannak a vérlemezkék, melyek segítenek a vérrögök kialakulásában, ha megsérülünk. Mindegyik a csontvelőben képződik őssejtként. A csontvelő naponta több százmilliárd ilyen sejtet termel és szabadít fel. Normális esetben minden teljesen szabályosan zajlik. Leukémia esetén azonban a folyamat „megroggyan”.

Ehhez elég mindössze egy vérsejt DNS-ének megváltozása. A DNS a test „receptkönyve”, egy kis csípés, amelynek komoly következménye lehet. Ez a sejt kettéoszlik, s mindkettő hibás, amely újra osztódik, s hamarosan sok-sok megtört sejt keletkezik, melyek nem tudják követni a szabályokat. Nem képesek feladatuk normális végzésére, s helyet foglalnak el a csontvelőben, kiszorítva az egészséges sejteket. Ez vezet a leukémia tüneteihez.

Fotó: 123rf.com

Korai tünetek

A leukémiának nincs sokatmondó jele. A tünetek általában homályosak. Először influenzának tűnhet – ha kevesebb vörösvérsejtünk van, vérszegénység léphet fel, amelytől fakó lesz a bőrünk, fáradtak leszünk, légszomj gyötör. Amennyiben alacsony az egészséges fehérvérsejtek száma, nem tudunk megbirkózni megfelelően a fertőzésekkel. Gyakran leszünk betegek, a betegség tovább is tart. Alacsony vérlemezke-szám esetén hamarabb vérezni kezdünk, könnyebben kialakulnak zúzódások.

A tünetek miatt általánosságban rosszul érzi magát az ember, gyenge, láz és éjszakai izzadás gyötri. Orrvérzés alakulhat ki nála, kis, piros foltok jelennek meg a bőrén, ínye duzzadt és vérző lehet. Fogyás jelentkezhet ok nélkül, az ízületek és a csontok fájhatnak. A rákos sejtek felgyülemlése miatt duzzanat alakulhat ki a nyirokcsomókban, májban és a lépben. Ha az agyban gyűlnek fel, fejfájás, zavartság és rohamok jelentkezhetnek.

Bár a leukémia több mint egy vérsejtet érint, nevét a fehérvérsejtekről kapta, ahonnan indul (myeloid vagy limfoid), illetve arról, hogy milyen gyorsan rosszabbodik (akut vagy krónikus). Az akut rákok pár hét alatt fejlődnek ki, amikor fiatal fehérvérsejtek árasztják el a csontvelőt. Sokszor azért találják meg őket, mert fertőzést kap a beteg, és az nem múlik. A krónikus rákok lassabban alakulnak ki – gyakran egy rutin vérteszt fedi fel a helyzetet.

A cikket folytatjuk.

Forrás: Adrina - napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.