Enyhe koronavírus után is maradhatnak a gyötrő tünetek

Hónapokkal később is kezelésre lehet szükség

A koronavírus betegséggel megküzdött felnőttek 70 százaléka tapasztal olyan tüneteket, melyekkel a diagnózis után 1-6 hónappal is orvoshoz kell fordulnia – akkor is, ha a fertőzése enyhe volt.

Meghökkentőnek tűnhet, de sajnos igaz: azon felnőttek 70 százaléka, aki átesett a koronavírus betegségen, ezt követően 1-6 hónappal még akkor is orvoshoz fordul fennmaradó tünetei miatt, ha a fertőzés nem volt súlyos.

Erről az amerikai Járványügyi Hivatal (Centers for Disease Control and Prevention – CDC) számolt be, hozzátéve, hogy ezen emberek közé tartozik a 65 év felettiek 88 százaléka, akik átlagosan hétszer nagyobb valószínűséggel igényelnek orvosi ellátást a pozitív koronavírus-tesztjüket követő 6 hónapon belül, mint mások.

Fotó: 123rf.com

A CDC adatai alapján az aktív Covid-19 fertőzés jelenléte, a diagnózist követő tünetek és a speciális szakorvosokhoz történt beutalások is arra utalnak, hogy egyes, kórházban nem kezelt koronavírus-betegek – beleértve az enyhe tünetekkel rendelkezőket – szintén orvoshoz járnak, hónapokkal a diagnózis után is. Mindez komoly figyelmeztetés arra, hogy a betegségnek hosszútávú következményei vannak.

Még azon páciensek körében is, akik a koronavírus enyhe tüneteit tapasztalták meg, így például csak fejfájással, kimerültséggel küzdöttek – ám ezek a panaszok akár a fertőzés után hónapokkal is fennállhatnak – mutatott rá a CDC jelentése.

Elemzéséhez a CDC és a Kaiser Permanente Georgia egészségügyi rendszer kutatói közel 3200 olyan felnőtt adatait tekintették át, akiknek megerősített koronavírus-fertőzése volt az elektronikus egészségügyi nyilvántartási adatai alapján, de betegségük során nem kerültek kórházba.

Kiderült, hogy koronavírus-diagnózisát követően a páciensek 69 százaléka szorult egy vagy több járóbeteg-ellátás keretében végzett kezelésre, a betegséget követő 28-180 nap után.

A betegek felének legalább egy mögöttes problémája volt a Covid-19 diagnózis előtt: közel 16 százalékuk magas vérnyomással küzdött, kevesebb mint 10 százalékuk pedig cukorbetegséggel.

Hatból egy, a diagnózisát követően hónapokkal kezelésre szoruló koronavírusos beteg a vírussal potenciálisan összefüggő állapotok miatt kapott ellátást – ezek között bőrkiütések, mentális egészségügyi problémák és gyomor-bélrendszeri rendellenességek is szerepeltek.

Az adatok szerint a feketebőrű betegek nagyjából fele, míg a fehérbőrűek 25 százaléka vett igénybe orvosi ellátást Covid-19 fertőzését követően. Összehasonlításképpen, a kórházi kezelésre nem szoruló egykori koronavírusosok körülbelül 25 százalékkal többször tettek látogatást egészségügyi szolgáltatóknál a fertőzés után, mint azok az influenzások, akiket Spanyolországban 2009-ben a H1N1 támadott meg.

Négyből egy pácienst köhögés, légszomj, mellkasi vagy torokfájdalom, kimerültség miatt kezeltek, amelyek egyértelműen a koronavírus elhúzódó tünetei.