Oltás után is megbetegedhetünk? – Tények és tévhitek az oltásokról

Az oltás higanytartalma mérgező? Akkor is elkapjuk a betegséget, ha védőoltást kaptunk? Ezek ugyan mind tévhitek, de sokszor találkozhatunk velük, sokan igazságként kezelik őket.

Elvitathatatlan tény, hogy a védőoltások fontos népességszabályozókká avanzsáltak, korántsem mindegy, hogy milyen tudással rendelkezünk a témában. A leggyakrabban hallható tévedéseket Dr. Béres Zsuzsa, a Budai Oltóközpont oltóorvosa tisztázza.

Az emberiség átlagéletkora az elmúlt időszakban jelentősen emelkedett, és nem genetikailag léptünk egy magasabb kategóriába, csupán az életkörülményeink változtak jelentősen. 1900-ban a Föld lakosságának 1% volt 65 év feletti (15 millióan), 2000-re ez az arányszám már 22%-ra emelkedett (605millióan.) Az életkor előrehaladtával ismét jelentős szerepe lehet a fertőző betegségeknek, hiszen az immunrendszer az idő múlásával egyre esendőbbé válik. Napjainkban már nem pusztítanak kontinensnyi járványok, jelentősen mérséklődött a csecsemőhalandóság, különösen a világnak azon részén, ahol mi élhetünk. 

“Elvitathatatlan tény, hogy a védőoltások fontos népességszabályozókká avanzsáltak. Az egyensúly törékeny, amire vigyázni kell. A védőoltások alkalmazása, ahogy számtalan tény mutatja, sajnos nem magánügy, hiszen a kórokozók saját szaporodásukra használják sejtjeinket és teszik mindezt úgy, hogy nem kérik a beleegyezésünket. A rossz, megalapozatlan döntéseknek visszavonhatatlan negatív hatásai lehetnek, ami emberi életekben számszerűsödik. Ezért fontos, hogy ne ideológiák, tévhitek alapján döntsünk egészségünkről, hanem a tények alapján. A naivakat könnyű megtéveszteni” – hívja fel a figyelmet Dr. Béres Zsuzsanna, a Budai Oltóközpont oltóorvosa.

Tévhit: Akkor is megbetegszem, ha be vagyok oltva.

Az orvos válasza: Abban az esetben, ha az immunrendszer trénelve van, amikor élesben találkozik a kórokozóval, már versenyelőnnyel tud indulni. Természetesen ez az előny oltóanyag típusonként eltérő. Az élő legyengített, illetve a konjugált oltóanyagok esetében ennek az alapja a kialakuló hosszú távú immunmemória.  Ezen a területen is komoly fejlődés zajlik, több oltóanyagnak egy sokkal kórszerűbb változatát sikerült kifejleszteni az elmúlt években. A biológiában valóban nincs 100%, de van, amikor ennek a tört része is elegendő lehet, hogy ne legyünk áldozatok. Járványok idején az oltatlanok mindig nagyobb arányban érintettek, a betegség lényegesen komolyabb lefolyású az ő esetükben.

Tévhit: Az oltás magánügy, mindenki maga dönti el, hogy neki vagy gyermekének mire van szüksége.

Az orvos válasza: Nem teljesen. Egy nagy közös hajóban evezünk. A baktériumok, vírusok csak használnak minket, hogy ők szaporodhassanak bennünk, és ehhez nem kérik a hozzájárulásunkat. A beteg ember fertőz, elsősorban azt, akit tud, aki védtelen, aki életkora, egészségi állapota miatt fogékonyabb. (Ők a csecsemők fél év alatt, 65 év felettiek, immunhiányos állapotban levők.)  Amikor az oltottak száma egy bizonyos értek felett van egy adott populációban (ez betegségenként eltérő) akkor a rendszer elviseli a „potyautasokat”, vagyis a népesség bizonyos százaléka élvezheti az oltások nyújtotta biztonságot oltás nélkül. Ezt nevezzük nyáj immunitásnak. Ez a szám kanyaró esetén 95%, vagyis 5 ember védőoltások nélkül, (ha 100-ból 95 fő oltott) is nagyvalószínűséggel nem lesz beteg. Ilyenkor a nem jut „térhez” az illető kórokozó, „elfogy” akit megbetegíthet, nem tud cirkulálni.

A fenti tényt az élet az elmúlt időszakban folyamatosan igazolja. Kanyaró járványok alakulnak ki Európaszerte, amikor az a bizonyos finom egyensúly sérül, vagyis az átoltottság 95% alá esik. Ilyenkor olyan embereket veszítünk el, akik jelen tudásunk szerint még élhetnének közöttünk.

Tévhit: A sok oltás megterheli az immunrendszert.

Az orvos válasza: Az anyaméh egy steril környezet, a baba a születése után baktériumok trilliói telepednek meg a bőrén, torkában, beleiben, orrában és közben egészséges marad. Tonegava professzor 1987-ben Nobel-díjat kapott a kutatásaiért, melyben igazolta, hogy az egészséges emberi szervezet 100 billió különböző ellenanyagot képes előállítani. 30 éve még, 7 betegségre történő védettség kialakítása esetén a szervezet 3 ezer immunkomponens legyártásával birkózott meg, ma 14 betegség ellen ehhez csak 150 immunkomponens szükséges. Egyetlen egy baktérium 2000-6000 ilyen komponenst jelent. Az oltások elmaradásának, indokolatlan halogatásának komolyabb következményei lehetnek. 70 gyermek hal meg évente csak azért az USA-ban bárányhimlőben, mert nem kap időben védőoltást. Két oltás egyszerre történő beadása nem nagyobb teher a szervezetnek, mint ha ezeket egyesével adjuk.

Tévhit: Az oltások cukorbetegséget okoznak.

Az orvos válasza: Az 1­-es típusú cukorbetegség Európában évente 2-4%-kal emelkedik. A betegségnek jelen tudásunk szerint 90%-ban genetikai alapja van, többgénes öröklődéssel. Természetesen a környezeti hatásoknak is jut szerep, illetve bizonyos vírusok fertőzését követően is kialakulhat a cukorbetegség ezen fajtája, mert  elpusztulnak az inzulint termelő b-sejtek. Ennek következtében a vércukorszint szabályozása szétesik. Így kerültek a védőoltások a vádlottak padjára, kezdetben csak a gyengített élő vírust tartalmazok (mumpsz-rubeola-kanyaró), majd a többi vakcina is. Magyarországon , ha az elmúlt 25 évet vizsgáljuk visszamenőleg, azt látjuk, hogy nem emelkedett a cukorbetegség ezen fajtájának az előfordulása, az oltási rendszer azonban jelentősen átalakult.

Többet oltunk, többféle oltóanyaggal. Ha lenne kapcsolat, nem lehetne változatlan az esetszám. Hasonló nagy összehasonlító vizsgálatok készültek a világ több országában, hasonló eredményt mutatva. Az USA-ban pl. 1988-1990 között 21421 Hib oltóanyagot kapott gyermekeket követtek 10 éven keresztül, az oltást nem kapott csoporttal összehasonlítva, azonos volt a betegség előfordulása. Az epidemiológiai vizsgálatok nagyon érzékenyek, az összefüggés kimutatható lenne. Dániában 1990-2000 között született gyermekek adatait feldolgozva, ez 4,7 millió emberévet jelentett, szintén nem sikerült összefüggést kimutatni a védőoltások és a kialakuló az 1-típusú diabetes között.

Tévhit: A HPV elleni védőoltást csak a szexuális aktivitás megkezdése előtt érdemes megkapni.

Az orvos válasza: Bármely szexuálisan aktív nő esetében érdemes elgondolkodni azon, hogy az illető beoltassa magát, hiszen jelent tudásunk szerint így tehet a legtöbbet saját egészsége érdekében. Természetesen nem elhanyagolva a rendszeres szűrővizsgálatokat! Tény, hogy a szexuális élet megkezdése előtt kapott védőoltás nagyobb hatékonyságú.

Tévhit: Az oltásokban található higany komoly méreg.

Az orvos válasza: Higanytartalmú oltás nincs! A tiomerzál egy szerves vegyületet, 1930-óta alkalmazzák, hogy az oltóanyag ne fertőződhessen meg: baktériummal, gombával. A molekula egyik atomja a higany csupán. Hasonló gondolatmenettel azt is mondhatnánk, hogy reggel szénnel iszom a kávémat, hiszen a cukor molekula egyik atomja is szén – attól persze lehetne veszélyes anyag. A szervezetben etil – higanyra bomlik, amely a széklettel gyorsan távozik, nem halmozódik fel. A metil – higany képes csak kumulálódni és veszélyes anyag. Az oltóanyagok jelenleg már csak elvétve tartalmazzák ezt a vegyületet.

Forrás: https://napidoktor.hu/index