Mit jelent az ultrahang leleten az echoszerkezet/echogenitás?

Az ultrahang-diagnosztika leletein gyakran lehet olvasni a következő kifejezéseket: “echoszegény”, “echodús”, stb képlet. Bár a lelet értelmezése mindig kezelőorvosi feladat, hiszen összességében kell nézni a képet (mit mutat a fizikális vizsgálat, labor, egyéb diagnosztikus eljárás eredménye).

A kezelő szakorvos tisztában van az adott képalkotó vizsgálat erősségeivel és korlátaival, ám a pácienseket érdekelhetik a fent leírt szakkifejezések. Mit is jelent különböző echoszerkezet?

Az ultrahang egy olyan, káros ionizáló sugárzással nem járó képalkotó vizsgálat, amelynek során az ultrahang gép nagy frekvenciás hanghullámokat bocsát ki, majd a testből visszaverődő hullámokat képpé formálja. Az echogentiás vagy echoszerkezet röviden attól függ, hogy az adott szövet milyen mértékben képes visszaverni a gép által kibocsátott ultrahanghullámokat. A potenciálisan kóros folyamat kimutathatósága leegyszerűsítve a méretén, illetve azon múlik, hogy a környező normális szövettől eltérő ultrahang reflektáló (visszaverő) képességgel rendelkezik. Érdemes tudni, hogy különböző szövetek echogenitása más és más, így az esetlegesen kimutatott képlet echogenitása mindig relatív fogalom.

Milyen kifejezések fordulhatnak elő?

  • Isoechogén: a képlet a környezetével azonos mértékben veri vissza az ultrahang hullámokat, jelenlétére például a szegélyénél megfigyelhető eltérő echogenitású sáv hívhatja fel a figyelmet.
  • Echomentes: az ultrahang úgynevezett B-képén feketének tűnnek, mert nem/kis mértékbenverődnek vissza a hanghullámok. A tiszta folyadékok gyakran echomentesek (pl.simlpex/egyszerű vesecysta)
  • Echoszegény: Ezek a területek sötétszürkének (majnem feketének) tűnnek, mert kevés hanghullámot vernek vissza.
  • Echodús: ebben az esetben az ultrahangot erősen visszaverő eltérésről van szó, mely világosszürke területként jelenik meg az ultrahang B-képen.
  • Echodenz: az ultrahangot teljesen visszaveri, mögötte általában úgynevezett hangárnyékolás látszik. A B-képen fehér/kifejezetten világosszürke színként jelennek meg.
  • Vegyes ekkor szerkezet: a képlet echoszerkezete kevert.
méh, ultrahang, nőgyógyász

Fotó: 123rf.com

A leggyakoribb kérdés a pácienseknél az szokott lenni, hogy ezáltal lehet e következtetni az adott elváltozás természetére, hogy jó- vagy rosszindulatú képlettel áll-e szemben. Fontos tudni, hogy az ultrahang morfológiai képalkotó módszer, nem mutatja az elváltozás szövettani felépítését, az esetek többségében nem lehet következtetni a folyamat jó-vagy rossz indulatú jellegére. Az ultrahang vizsgálat során ábrázoló elváltozás esetenként más, illetve magasabb szintű morfológiai képalkotó vizsgálatot (CT, MR, stb), funkcionális képalkotást (pl. PET- CT), esetenként citológiai vagy szövettani mintavételt indokolhat, melyek közelebb vihetnek a pontos diagnózishoz.

A leletből az echoszerkezet/echogentiás csupán egy kiragadott részlet, az ultrahang leletet és a beteget, klinikai képet egészében kell nézni, méghozzá szakorvos által- ezért mindig indokolt az ultrahang vizsgálat eredményét háziorvossal/kezelőorvossal konzultálni. Amennyiben az ultrahang -jellegénél fogva- nem (illetve korlátozottan) képes kimutatni bizonyos kóros eltérést (például hasi ultrahang esetén gyomor-bélrendszeri elváltozás), a képzett kezelőorvos tisztában van a vizsgálati módszer erősségeivel és korlátaival, így a tünetek alapján (például széklethabitus-változás, vérszegénység) egyéb, specifikus vizsgálatokat írhat elő (például gyomor-vagy vastagbél tükrözés)” – mondja dr. Kreiss Ádám, az Ultrahangközpont radiológusa.

Olvasd el ezt is!

Stroke – Miért fontos a nyaki erek ultrahang vizsgálata?

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.