Hormonzavartól is lehet, hogy folyamatosan stresszesnek érezzük magunkat

A hormonok a szervezet kémiai hírvivő anyagai, amelyek jeleket küldenek a test különböző részeire. Ezek felelnek számos folyamat szabályozásáért (például növekedés, anyagcsere, nemi funkciók, reprodukció, hangulat stb.). Ha a hormonok egyensúlya felborul, valamely szintje túl magassá vagy túl alacsonnyá válik, az megzavarhatja a szervezet számos folyamatát, ami különféle szövődményeket, panaszokat okozhat, beleértve a szorongást, túlzott idegeskedést is.

Így hatnak a stresszhormonok

Bár számos oka lehet annak, hogy egy személy stresszes, szorongást tapasztal, ám ha a tünet nem kapcsolható traumához, veszteséghez, jelentős életeseményhez vagy rossz mentális egészségi állapothoz, akkor könnyen lehet, hogy hormonzavar okozza a problémát.

Hormonok, melyek nagy hatással vannak a hangulatra

Nemi hormonok: több nemi hormon is létezik, ám az ösztrogén és a tesztoszteron ingadozó szintje az, mely a legnagyobb hatással van a hangulatra. Éppen ezért ingerlékenyebbek a nők olyan hormonális változások idején, mint például amilyen a pubertás, a menstruáció, a terhesség és a menopauza.

Az ösztrogén ugyanis nagyban befolyásolja a hangulatot- nem véletlen, hogy azokban az állapotokban, amikor az ösztrogén szintje megváltozik, az illető érzékenyebb, stresszesebb.

Általánosságban elmondható, hogy a nők több szorongást tapasztalnak, mint a férfiak. Ez nem csupán a nők más emocionális beállítottságának köszönhető, hanem az egyik hipotézis erre az, hogy az alacsony tesztoszteronszint hajlamosabbá tesz a szorongásra (nőknél lényegesen alacsonyabb van jelen a tesztoszteron). Klinikai bizonyítékok azt sugallják, hogy a tesztoszteron pozitív hatással van a szorongásra és a depresszióra mind a nőknél, mind a férfiaknál.

Foto:pixabay.com

Stressz hormonok (kortizol, adrenalin): a kortizol és az adrenalin mennyisége olyan helyzetekben nő meg, amikor valaki fenyegetve, veszélyben érzi magát. Ezek a stresszhormonok azért szabadulnak fel, hogy elindítsák a harcolj vagy menekülj választ. Ez igen fontos reakció, hiszen – főleg régebben- a túlélésünket szolgálta.

Viszont egy stresszes munkahely, rossz párkapcsolat és egyéb negatív szituáció esetén is megnő a szintjük, és ez sajnos egy idő után akár krónikussá is válhat és több szövődményt, problémát is okozhat (pl. mellékvese kimerülés, szív-és érrendszeri panaszok). Érdemes tudni, hogy ezen hormonok szintje egyéb endokrin zavarok miatt is megnőhet, így célszerű ilyen irányban is gondolkodni, ha valaki túl sokat stresszel (pl. feokromocitoma)

Pajzsmirigy hormonok: a túlműködő pajzsmirigy szintén hozzájárulhat a szorongáshoz. A hyperthyreosis ugyanis felgyorsítja a szervezet anyagcseréjét, az egész szimpatikus idegrendszer aktívabbá válik, ezáltal fokozza a stresszt. (Ezzel szemben a pajzsmirigy alulműködés inkább depressziót, lassúságot, apátiát okoz)

Egy nemrégiben készült tanulmány mindemellett azt sugallja, hogy a pajzsmirigy autoimmun gyulladása szintén jelentős szerepet játszhat a szorongásos rendellenességek kialakulásában. Egy kutatásban pl. 76 szorongásos zavarban szenvedő beteget vizsgáltak, és azt találták, hogy 71 betegnél nőtt a pajzsmirigy véráramlása, ami a pajzsmirigygyulladás jele.

Oxytocin: egyes hormonok pozitív hatással vannak a szorongásra, és segíthetnek csökkenteni azt- ilyen például az oxytocin. Az oxytocint gyakran “szerelmi, boldogság hormonnak” nevezik, mivel az agy ezt bocsátja ki, amikor valaki ölelkezik, szoptat, szeretkezik, egyéb jó élmény éri. Fokozza a jó hangulatot, a boldogságot, csökkenti a szorongást és segíti két ember közti kötelék kialakulását, erősödését (nem véletlen, hogy szoptatás során megnő a szintje). Amennyiben túl alacsony a szintje, az idegességet, szorongást válthat ki.

Dr. Békési Gábor, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa hozzátette, hogy szerencsére a fent említett hormonok zavarai legtöbbször könnyen gyógyíthatóak. Általában gyógyszeres kezelés indokolt, és ez nagyban csökkenti/megszűnteti a panaszokat. Olykor előfordulhat, hogy a hormonzavart műtéttel lehet orvosolni (pl. hormontermelő pajzsmirigy göb, strúma, agyalapi mirigy/ mellékvese daganata).