Elesett lesz az ember – A csontvelőgyulladás 2013-03-19 Kórkép Megosztás: Tweet A betegség, mely legtöbbször nem magától, hanem egy, szervezetben levő másik fertőző forrásból alakul ki, de a kórokozók eljutnak a csontba. Mit kell tudni a csontvelőgyulladásról? A csontvelőgyulladás (osteomyelitis) a csontok velő üregében alakul ki, gyulladásos folyamat. Többnyire a sztafilokokkusz fertőzés (a staphylococcus aureus ) miatt alakul ki. A fertőző forrás a szervezetben van, a csontvelőgyulladást az okozza, hogy a kórokozók a vérárammal a csontba is eljutnak. A csontvelőgyulladás fajtái és tünetei Ez a csontvelőgyulladás akut változata – amely főleg a gyermekeknél alakul ki -, előfordulása 16 éves kor után már kevésbé jellemző. Ebben az esetben a csont és csontvelő betegszik meg a gennykeltő baktériumok miatt. Az akut csontvelőgyulladás főként a csöves és hosszú csontokat érinti, így pl. az alkar- és felkarcsontot, a combcsont, lábszárcsont. A csontvellőgyulladás okai sok esetben olyan problémák, melyekről az ember nem is gondolná, hogy súlyosabb baj lehet belőle. Elég egy bőrgyulladás, egy begyulladt fog, de akár egy középfülgyulladás is ahhoz, hogy kialakuljon. Megtörténhet az is, hogy a csontvelőgyulladás nem más fertőzőforrásból alakul ki, hanem maga a csont fertőződik lokálisan: ez csont műtét vagy baleset alkalmával történhet meg, ha a beteg nyílt csonttörést szenvedett. Hogy a csontvelőgyulladás ezen típusa mennyire terjed át más csontokra, az attól is függ, mennyire képes védekezni a szervezet. Amennyiben nem elég szívós az immunrendszer, sajnos más szerveket és a gyulladás helyével szomszédos lágy részeket is megfertőzik a kórokozók. A krónikus csontvelőgyulladásról (osteomyelitis chronica) akkor beszélünk, ha a régi csontvelőgyulladás újul ki. A bőr feszes lesz az érintett területen, a kar vagy a láb duzzadt, a beteg fájdalomra panaszkodik. Fájdalom tapasztalható a szomszédos ízületben is, és nehézzé válik a mozgás. A csont akár kisebb sérülés miatt is eltörhet, ha a krónikus csontvelőgyulladás előrehaladott állapotba jut. Van még egy csontvelőgyulladás, amelynek neve Brodie-tályog – ennek elhelyezkedése tipikus, ugyanis a csontvégeken, az ízületek közelében jelentkezik. Csak kisebb duzzanatot okoz, nyomás hatására érzékeny a terület. Szintén duzzadttá válik a szomszédos ízület és folyadék gyűlik meg benne. A csontvelőgyulladás tünetei a fent leírtakon kívül, hogy szinte teljesen elveszi a beteg erejét. Legyengül és magas láz gyötri. A fájdalmat nyugalmi helyzetben is érzi, amely jellegzetesen lüktető. A gyulladt terület felett a bőr pirosabb és tapintásra melegnek tűnik. A csontvellőgyulladás megállapítása és kezelése A csontvelőgyulladást egyértelműen meg lehet állapítani röntgenfelvétellel, de az eltérések csak néhány nappal a betegség jelentkezése után válnak láthatóvá. Jelzi azonban a problémát a laboratóriumi vizsgálat: csontvelőgyulladás esetén a betegnek megnő a fehérvérsejt-száma, az ún. CRP (C-reaktív fehérje) szintje magas, a vörösvértest süllyedés szintén gyorsul. Hasznos a betegség diagnosztizálásban a csontizotóp-vizsgálat is – ilyenkor a beteg intravénásan kontrasztanyagot kap, és ez láthatóvá teszi a gyulladt területet. A csontvellőgyulladás kezelése a betegség fajtájától is függ. Amennyiben akut csontvelőgyulladásban szenved a beteg, kórházi tartózkodásra lesz szüksége. Nem szabad mozgatni a gyulladt végtagot, a betegséget intravénásan adagolt antibiotikummal kezelik. Ha ez nem vezet eredményre, akkor műtét lehet megoldás: fel kell tárni a gyulladt részt és el kell távolítani az elhalt csontrészt. A beavatkozás után is antibiotikumos oldattal öblítik a beteg területet. Maga az antibiotikumos kezelés még hosszú ideig eltarthat. Ha krónikus csontvelőgyulladásról van szó, röntgennel, CT- illetve csont scan vizsgálattal mutatják ki a problémát. Operációval orvosolható a betegség, a gyulladásos szöveteket el kell távolítani a feltárás után. A műtétet követően szintén antibiotikumos oldattal öblítik a területet, amely akár 3 hétig is eltarthat. Ezt követően a gyulladásmentesített üregbe vagy izomlebenyt, vagy a beteg saját csontját ültetik be. Ha a betegség a Brodie-tályog, röntgen útján szinte azonnal rá lehet jönni. A laboratóriumi vizsgálat viszont általában azt mutatja, hogy a gyulladás nem kóros. Ugyanakkor ezen típusú csontvelőgyulladás kezelése is műtéttel történik, a gyulladt területet feltárják és „kitakarítják”, majd antibiotikummal kezelik. Forrás:
