A halálunk pillanatában valóban lepereg az életünk?

Egy tragikus véletlen következtében kutatóknak alkalmuk volt megfigyelni, hogy milyen folyamatok játszódnak le az agyban közvetlenül a halál beállta után.

Egy idős, 87 éves epilepsziás beteg agyhullámait vizsgálta egy kutatócsoport, amikor végzetes szívrohamot kapott. A halál előtti és utáni harminc másodpercben a műszerek adatai szerint a férfi agyhullámai olyan mintákat mutattak, mint álmodozás vagy emlékek felidézése közben.

Egyedülálló adatokat rögzítettek az agyban zajló aktivitásról, miután egy idős beteg hirtelen elhunyt egy vizsgálat közben. A kutatók a különös felfedezést néhány évvel ezelőtt, 2016-ban dokumentálták, amikor egy 87 éves kanadai férfinél epilepsziát mutattak ki. Az esettanulmányt a kanadai Vancouverben dolgozó kutatók idén február 22-én ismertették – írta a Live Science.

Fotó: 123rf.com

A páciensen EEG-vizsgálatot végeztek, ami érzékeli az agy elektromos aktivitásában mutatkozó rendellenességeket. A vizsgálat segítségével akartak több információt szerezni arról, hogy a férfi rohamai közben mi játszódik le az agyában. A tragikus, váratlan halálával akaratlanul elkészítették az első felvételt a kutatók egy haldokló agyról. Mintegy 900 másodpernyi agyi működést sikerült rögzíteniük, közvetlenül a halált megelőző pillanatokban és utána.

Az anyag mennyisége lehetővé tette, hogy megvizsgálják az agyhullámokat az elhalálozás pillanatában. Azt találták, hogy a szívleállás előtti és utáni 30 másodpercben szokatlan változás történt az agyhullámok aktivitásában.

„Közvetlenül a szív leállása előtt és után a neurális oszcillációk egy bizonyos sávjában változásokat tapasztalunk” – írta közleményében Ajmal Zemmar idegsebész, vezető kutató.

A gamma-hullámok frekvenciája 30 és 100 hertz között van, ami a legmagasabb frekvencia az összes oszcilláció közül, és leggyakrabban akkor figyelhetők meg az agyban, amikor az ember memóriaközpontja álom közben aktivizálódik. A gamma-hullámokat a férfi agyműködéséről készült felvételen is észlelték.

A kutatócsoport más típusú oszcillációkról is jegyzett fel adatokat, azonban a gammahullámok azok, amelyek arra utalnak, hogy a férfi agya az élete egészéből emlékeket játszott vissza.

Fotó: 123rf.com

„Az emlékezet-visszahívásban részt vevő oszcillációk előidézésén keresztül az agy fontos emlékeket vetíthet le, hasonlóképp a halálközeli élmények során szerzett tapasztalatokhoz” – magyarázta Ajmal Zemmar.

Mint mondta, abban a 30 másodpercben, hogy megszűnt volna az agy vérellátása, az agyhullámai ugyanazokat a mintákat követték, mint amikor az elme álmot vagy emlékeket idéz fel.

A kutatók arra is figyelmeztettek, hogy nagyon korai lenne kijelenteni azt, hogy az életünkre való visszaemlékezés valós jelenség. Jelenleg nagyon kevés adat áll rendelkezésre, a férfi pedig idős volt és epilepsziában szenvedett, ami megváltoztatja a gamma-hullámok aktivitását, tehát az agyi aktivitása a halál pillanatában eltért egy epilepszia betegséggel nem küzdő ember agyának aktivitásától. Azt pedig nem lehet bizonyosan tudni, hogy valóban látott-e vagy érzékelt-e múltbeli emlékeket.