Takarításmánia a belső rendetlenség miatt? 2010-08-02 Kívül-belül Megosztás: Tweet A túlzott háziasszonykodással és perfekcionizmussal lehet, hogy a fülünk mögötti vajat próbáljuk elfedni? Filmekből már jól ismerjük a kényszeresség jegyeit, persze kisarkítva. Csak ez lehet vajon a túlzásba vitt, olykor erőltetett rigolyák oka? Sokan találnánk hasonlóságot Monica Geller-rel, vagy Malvin Udall-lal a ,,Lesz ez még így se !"karakterével, ha keresnénk, de nem keresünk, hiszen jó esetben tisztában vagyunk ,,dolgainkkal", s nap mint nap együtt élünk velük. Változtatni azonban nem tudunk rajtuk egykönnyen! Egyes nézetek szerint a társfüggő viselkedésmód ismérve a kényszeres jellegű viselkedés, ami azt jelenti, hogy az ember akkor is csinál valamit, amikor nincs is rá szükség. Ide sorolható a takarításmánia is, ami azonban más problémára is utalhat. Rend a lelke mindennek! A feng shui felfogás alapeleme, de sok más gondolatrendszerben megjelenik. Igen ám, de ez nem azt jelenti, hogy aki folyamatosan takarít, annak rendben lesz a lelke. A tisztaság és a rend megteremti a feltételt a belső harmónia eléréséhez, de nem oldja meg a mélyen gyökerező gondokat. Így, ha érzékeljük, hogy túlzásba visszük a takarítást, álljunk meg egy szusszanatra! Hiszen előfordulhat, hogy ezzel a pótcselekvéssel el akarjuk terelni gondolatainkat valamiről, vagy éppen valamit kompenzálni igyekszünk. Ezt megéri átgondolni! Mit érdemes tenni? Ha felmerül bennünk a takarításmánia gyanúja, jó, ha leülünk magunkkal beszélgetni! Átgondoljuk, minden rendben van-e körülöttünk, szépen sorra véve az életünket meghatározó tényezőket: család, munkahely, szabadidő. Aztán, ha nem ugrik ki a nyúl bokorból, ki kell csalogatni, s érdemes mélyebben szemügyre venni a kategóriákat! Ahhoz, hogy változtatni tudjunk valamin, mindenképp realizálnunk kell a jelenséget, így, ha példának kedvéért úgy érezzük, hogy életünk céltalan, bár darabszámra majdnem mindenünk megvan, merjünk szembesülni! A struccpolitikával ugyanis nemhogy háborút, még csatát sem nyert senki. De mit tegyünk, ha az nem bízunk eléggé magunkban? Anima sana in corpore sano! ,,Ép testben ép lélek" – mondta Ceasar, és átkelt a Rubiconon Róma felé. Nem árt, ha a nyár végének közeledtével mi is átkelünk gátlásaink folyóján, és foglalkozunk testünkkel! Ha karbantartjuk a szervezetet, belsőnk is hamarabb válik egészségessé, és akkor éppen annyit fogunk takarítani, amennyit valóban szükséges! Forrás:
