A szépségért valóban szenvedni kell?

Mindannyian tudjuk, milyen könnyű kísértésbe esni, ha cipőről van szó. Magas sarkú, lapos talpú, platform, szandál, balerina, sportcipő, színes, egyszínű, elegáns, laza, díszes vagy egyszerű, a sor szinte végtelen. Legtöbben úgy tekintünk rájuk, mint egyszerű kiegészítőkre: legyen az elképzelésünknek megfelelő, passzoljon a ruhánkhoz vagy táskánkhoz, és kész. Nem is gondolunk arra, hogy ízületeink érdekében cipőválasztáskor az elsődleges szempont mindig a kényelem legyen. Ugyanis ha nem megfelelő lábbelit viselünk, már rövidtávon is komoly következményekkel számolhatunk.

Lábunk elsődleges feladata, hogy megfelelő, rugalmas alátámasztást nyújtson, és egyensúlyban tartsa egész testünket, akár egy helyben állunk, akár sétálunk vagy futunk. Ehhez kifinomult felépítésre van szükség, nem véletlen, hogy lábunk az egyik legkomplexebb szerkezettel rendelkezik egész testünk tekintetében is: 26 fő csont, 33 ízület, 19 izom és ín, továbbá 107 ízületi szalag alkotja.

Egy építészetből vett példa segít bemutatni ezt a rendkívül összetett felépítést. Az épületeken a boltozat a legtökéletesebb „teherviselő” szerkezet, legmagasabb pontján a stabilitást fokozó zárókővel. Hasonló szerkezeti felépítés jellemzi lábunkat is. Mivel a test teljes súlya a láb boltozatain keresztül tevődik át a talajra, a láb csontjainak hosszanti és haránt boltozatos szerkezete eredményezi az egészséges láb három ponton történő támaszkodását, ezzel biztosítva gerincünk rugalmas alátámasztását is.

Mindezek miatt kiemelten fontos lenne olyan cipőkben járnunk, amelyek alkalmazkodnak lábunk anatómiájához, hogy a cipőben töltött hosszú napok ne vezessenek fájdalomhoz, hosszabb távon pedig ízületeink károsodásához.

Az egészséges lábboltozat körülbelül 6-8 éves korra alakul ki a talpizmok aktív működésének eredményeként, vagyis a gyermekkori folytonos mozgás, futkározás, mezítláb mászkálás hatására. Ez az aktív lábhasználat azonban az évek előrehaladtával minimálisra csökken, a talpizmaink elgyengülnek, lábunk pedig különböző cipőkbe szorítva „éli” mindennapjait.

A lábfájdalom, illetve az ezek miatt kialakuló ízületi bántalmak egyáltalán nincsenek korhoz kötve, a lábpanaszok és lábfájdalmak egyre fiatalabb korosztályban jelentkeznek. Talpizmunk gyengülése mellett ennek másik oka, hogy mi nők, elsődlegesen nem a kényelmi szempontokat vesszük figyelembe cipővásárláskor, hanem leginkább a divatot igyekszünk követni. Sokszor választunk akár eggyel kisebb számú cipőt, mert „nem lehetett ott hagyni, és majd bejáratódik”, vagy kényelmetlen tűsarkút, mert „csak rövid ideig lesz rajtam, és olyan gyönyörű”.

Nem kedvez ennek a helyzetnek a boltok kínálata sem: nagyon kevés a divatmárkák boltjainak polcán található valóban kényelmes, lábunk anatómiájának megfelelő cipő. Sokan nem is vagyunk tisztában azzal, hogy tulajdonképpen mi ártalmas vagy mi megfelelő számunkra. Legtöbben a mai napig úgy hiszik, hogy a magas sarkú cipő az egyetlen rossz, holott a teljesen lapos talpú, közkedvelt balerinacipő is számos panasz forrása lehet

A nagy melegben hódítanak a lapos papucsok, szandálok és flip-flop cipők. Nem árt azonban tudnunk, hogy ezek mindegyike károsíthatja lábunk kis ízületeit és boltozatait. Mivel talpunk középső részét csak vékony kötőszövet borítja, alatta a csontok rendkívül érzékenyek. A lapos és vékony talpú lábbelikben járáskor folyamatos nyomása terheli az említett területet, amelynek következménye a nap végén jelentkező égő érzés és sajgó fájdalom.

A közhiedelemmel ellentétben nemcsak a tűsarkúban, hanem a lapos cipőben is kialakulhat kényszeres lábtartás. Már a kezdődő lúdtalpnál is megfigyelhető, hogy a lapos cipőben a boka bedőlése fokozódik, ami először csak a térd „elcsavarodását” és a csípő „kitolását”, majd idővel fájdalom megjelenését is eredményezheti az érintett ízületekben.

Szintén jelentősen károsítja lábunkat, ha rendszeresen flip-flop (vagy más néven vietnami) papucsot hordunk. Ezek a lábbelik ugyanis nem tartják meg sarkunkat, így viselésük közben lábujjainkat arra kényszerítjük, hogy úgymond megkapaszkodjanak a papucs talpában. Ennek hatására járásmódunk is megváltozik, ami hosszabb távon ízületi fájdalmakhoz vezethet a bokánkban, térdünkben, de akár a derekunkban is.

Amikor járunk, testsúlyunk 1-1,5-szerese nehezedik talpunkra, futásnál pedig még ennél is több, testsúlyunk 3-4-szerese. Nem nehéz elképzelni, hogy milyen rosszat tesz lábunknak, ha ezt a terhelést nem egyenletesen elosztva kell elbírnia. Egy magas sarkú cipőben mindez a terhelés főként a lábujjakra és a haránt boltozatra tevődik át, rövid idő alatt is jelentős fájdalmat okozva.

Így van ez a nyári magas sarkú szandálok esetében is, melyek szintén nem tesznek jót ízületeink egészségének. Az 5 centiméternél magasabb sarokkal rendelkező lábbelik instabillá teszik a bokánkat, megváltoztatják testtartásunkat, és eltolják testünk súlypontját, jelentősen túlterhelve ezzel térd-, és csípőízületünket, valamint derekunkat. Magas sarkúban „tipegve” a lábközépcsontok ízületeit túlterheljük, szalagjaink túlnyúlnak, aminek következtében ízületeink gyorsabban kopnak, ami végül lábunk boltozatos szerkezetének megsüllyedéséhez vezet.

Azoknak, akik rendszeresen 5 cm-nél magasabb sarkú cipőt viselnek, hosszabb távon olyan következményekkel is szembe kell nézniük, mint a vádli izomzatának megrövidülése, térdízületi porckopás, a csípő hajlító izmainak rövidülése és állandósult kínzó derékfájdalom.

Azonban nem csak hosszabb távon okozhat gondot a magas sarkú és a teljesen lapos cipő viselése.  Azáltal, hogy ezek a lábbelik megváltoztatják testünk súlypontját, csökkentik a rugalmas alátámasztást, és megbontják járásunk harmóniáját, egy hosszú nap végére gyakran okozzák a nyak- és hátizmok feszességét és fájdalmát.

Sajnos az átmeneti megoldásnak tűnő magasított talpú cipők sem tesznek jót lábunknak. A platform cipők ugyanis lehetetlenné teszik a talp és a talaj közötti erőátadást, aminek az egyik oka az extrém magas sarokrész, a másik pedig a rugalmatlan talp. A platform cipő talpszerkezete megakadályozza a talp gördülésének lehetőségét, azaz magát a harmonikus járást. A talp így minden egyes lépésnél „ütődik” a talajhoz, ami extrém nyomásfokozódást okoz a láb kis ízületeiben, ezért nem ritka a nap végére jelentkező talpi duzzanat.

Ezt az „ütközést” elsősorban a térdízület igyekszik tompítani, amivel a térdízületben levő porcot éri túlterhelés. Ezáltal egyre gyakrabban jelentkezik a térd kopásos megbetegedése már a fiatalok körében is. Emellett a platform cipőben a sarokcsont extrém magas elhelyezkedése a bokaízület instabilitását és túlterhelését, a térdízület túlzott használatát, valamint az ágyéki gerinc homorulatának növekedését eredményezi, ami az említett ízületek fájdalmát okozza.