Ingadozó vérnyomás? Demenciánál még veszélyesebb

Egy új kutatás szerint az ingadozó vérnyomás súlyosbítja a demencia tüneteit az Alzheimer-kórral élőknél. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa szerint ezért is lenne nagyon fontos az érintettek neurológiai kezelésével párhuzamosan kardiológiai ellátást is igénybe venni.

A vérnyomás ingadozás súlyosbítja a demenciát

Egy lépéssel közelebb kerülhettünk az Alzheimer-kór, a szív és az erek összetett kapcsolatának megértéséhez – áll az American Heart Association nevű szakmai szervezet Hypertension című lapjában. Míg a korábbi kutatások ugyanis arra fókuszáltak, hogy a vérnyomás ingadozása kapcsolatban állhat a stroke-kal, addig az új vizsgálatok arra keresték a választ, van-e hasonló összefüggés az Alzheimer-kór és a „jojózó” vérnyomás közt.

Fotó: 123rf.com


A kutatók 460, átlagosan 72 éves olyan személy adatait vetették össze, akiknél enyhe-közepes mértékű Alzheimert diagnosztizáltak. Fél évvel az első vizsgálatok után kiderült, hogy azoknál, akiknél a legnagyobb vérnyomás ingadozásokat detektálták, a legjelentősebb romlás következett be a kognitív skálán. (Mindössze 46 személyről voltak a vizsgált félév minden egyes napjáról adatok, náluk a kutatók szignifikáns összefüggést fedeztek fel az ingadozások és a kognitív romlás közt. Igaz, az még további vizsgálatok igényel, hogy kiderüljön, nincs-e esetleg fordított összefüggés is, vagyis hogy maga a demencia okozza a vérnyomás ingadozást.)
Eddig is tudni lehetett, milyen fontos a középkorúak vérnyomásának kontrollja és szükség esetén rendezése az Alzheimer rizikójának csökkentése matt, de ez a kutatás most azt is bebizonyította, hogy már kialakult betegség esetén is döntő jelentőségű a vérnyomás korrekt beállítása. Éppen ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni a kardiológiai kontrollés az életmód szerepét a betegség előrehaladásának lassításában. Az Alzheimer-kór esetében még a kevésbé gyors romlás is rengeteget jelent az érintettnek és a családnak is.

Miért baj, ha ingadozik a vérnyomás?

Meg kell jegyezni, hogy a vérnyomás nem csak napszaki (diurnális) ingadozást, hanem heti / havi / évszaki  ingadozást is mutat. Nem beszélve arról a kevéssé ismert vizsgálatról, amikor  amerikai profi atlétáknál  mérték a vérnyomást és a pulzust nyugalomban és a startpisztoly eldördülése előtt. Extrém értékeket mértek és persze ettől még ezek az atléták egészségesek voltak – mondja a kardiológus. – A vérnyomásérték ráadásul a nap folyamán folyamatosan változik, bizonyos mértékű ingadozás tehát természetesnek tekinthető, a túl gyakori és túl nagymértékű ingadozásokat azonban mindenképpen ki kell vizsgáltatni és szükség esetén a kezelés is elengedhetetlen. Már csak azért is, mert a bármilyen irányban kóros vérnyomás komolyan kihat az erek és a szív működésére. A vérnyomás ingadozása ugyanis az ereket komoly munkára kényszeríti, hiszen azok izmos fala kénytelen a váltakozó értékekhez igazodni. Több kutatás is bizonyította már arra, hogy ingadozó vérnyomás esetén jelentősen nő a stroke rizikója, és számolni lehet a szívroham, a trombózis és a halálos thromboembólia lehetőségével is. Az új kutatások pedig a demens betegek romló kognitív funkcióit találták az egyik következménynek. És hogy mit tekinthetünk ingadozó vérnyomásnak?
Vaskó doktor szerint a vérnyomás ingadozást nem lehet pontos értékekkel definiálni, de leegyszerűsítve úgy lehet fogalmazni, hogy az ingadozást akkor tekintjük kórosnak, ha egy normál vérnyomású személynél rohamokban jelentkezik hipertónia.

Fotó: 123rf.com

Mit lehet tenni a vérnyomás rendezéséért?

A háttérben meghúzódó betegségeken kívül (például pajzsmirigytúltengés, mellékvese daganat, pánik szindróma) bizonyos esetekben megfigyelhető a már kezelés alatt álló hipertóniás páciensek vérnyomás ingadozása is, amely 100/60-200/120 Hgmm között is lehet. Ez vagy a rosszul szedett gyógyszerek, vagy a túlkezelés miatt alakul ki, vagy eleve sok gyógyszert kap a beteg, és akkor egy nagyobb vérnyomásesést egy jelentősebb vérnyomás-emelkedés követ. A kóros ingadozás tehát egy szabályozási zavar, amit vagy háttérbetegség, vagy nem adekvát kezelés okoz. A hypertoniával foglalkozó orvos számára nem mindig könnyű eldönteni, hogy egy-egy kiugrásról van-e szó, vagy magasvérnyomás betegségről. Az előbbit nehéz kezelni, vagy egyes esetekben nem is kell, az utóbbit pedig kötelező jól kezelni – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.- A kivizsgálás eredményeire támaszkodva az életmódváltás (megfelelő étrend, és szakember segítségével elsajátított testmozgás végzése) és az esetleg korrigált gyógyszeres kezelés lehetővé teszi, hogy a vérnyomást a megfelelő értékek között tarthassuk és orvosolhassuk az ingadozást.

Forrs: Kardioközpont


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.