A rossz munkába a lelkünk belehalhat

Európában még szerencsére nem olyan súlyos a helyzet, de Japánban már külön kifejezés is született rá. A japán karosik azok a munkavállalók, akik szó szerint belehalnak a munkába, vagyis inkább a túlterheltségbe.

A stressz, az elismertség hiánya jobb esetben is kiégéshez, vagyis a burnout-szindrómához vezethet.

Zokogott a biciklin

Kriszta évek óta Hollandiában él és dolgozik. Ma már újra kiegyensúlyozott, de rögös út vezetett idáig.

„Mielőtt a munkából kiestem volna, érzékeltem, hogy nagyon ingerült vagyok, folyamatos hajszoltságérzés, feszültség volt bennem, éjszaka felébredtem, nem tudtam koncentrálni” – mesélte a Kossuth Rádió Közelről című műsorában. A nő egy novemberi reggelen elbiciklizett a munkahelyére – és mikor meglátta annak épületét, zokogni kezdett a biciklijén.

„Nem mentem be. Felhívtam a HR-es kollégát, ő lejött az aulába. Ő is megijedt, mikor látta, hogy nem vagyok munkaképes állapotban. Beszélgettünk, majd azt mondta, menjek haza” – mondta.

Kriszta a következő négy hónapot otthon töltötte.

„Nem a sok munka okozza ezt szerintem, hanem inkább az összeférhetetlenség a körülmények és a belső motiváció között. Az én esetemben ez arról szólt, hogy volt egy nagyon nehéz projektem egy nagyon nehéz ügyféllel, meg kellett hozni egy nagyon nehéz döntést, ugyanakkor nem voltam olyan pozícióban, hogy ezt a döntést átvigyem, és nem is kaptam elég támogatottságot a vezetőségtől. Nagyobb felelősség nehezedett rám, mint amit a pozícióm megengedett volna” – mesélte Kriszta, aki nagyon megijedt saját állapotától.

„Amikor hazamentem és elmentem vásárolni, még jobban megijedtem, mert rájöttem, annyira rosszul tudok koncentrálni, hogy még bevásárolni sem vagyok képes” – tette hozzá.

Hollandiában, ha valaki kiesik a munkából, akkor a munkaadó elküldi az üzemorvosi szolgálathoz: ez történt Kriszta esetében is. Az üzemorvos munkaügyi pszichológushoz küldte, akihez három és fél hónapot járt, hetente egyszer.

Kriszta fokozatosan állt vissza újra a munkába. Először csak a munkaidő felében járt be, majd lassan visszaállt a heti 40 órára. „Ma már igyekszem felismerni a jeleket, és reagálni rájuk” – mondta.

Most már ha kell, leül és listát ír a teendőiről, és – mint mondta – ilyenkor általában kiderül, hogy a feladat sokkal kevesebb, mint ahogyan azt gondolja.

Ha cinikussá vált, valószínűleg kiégett

A kiégést régen a segítő szakmákhoz kötötték és azt gondolták, hogy csak a mentősöket, orvosokat, tanárokat veszélyezteti. Már kiderült, hogy foglalkozástól függetlenül bárkit utolérhet – mondta dr. Velez Csaba pszichológus, akinek egyik szakterülete a burnout-szindróma kezelése.

A szakember szerint a figyelemlankadás, az alacsony energiaszint általános tünete a burnout-szindrómának, ám ha figyeljük magunkat és a környezetünk visszajelzéseit, akkor láthatjuk, hogy az első és legfontosabb jel a cinizmus.

A maximalizmus teljesítményszorongás, a maximalisták pedig nagyon ki vannak téve ennek – szögezte le a pszichológus, aki ugyanakkor hozzátette azt is, hogy „csak az tud kiégni, aki valaha égett”. Mint mondta, minél több az akadály, annál könnyebb kiégni.

Nem a feladatokról van szó, hanem az akadályozó tényezőkről, amit az ember hajlamos úgy értékelni, hogy azt kifejezetten elé állította oda a vezetőség, a főnökség.

Sport hetente háromszor, kreatív foglalkozások

A szakember aláhúzta, hogy ha nem ismerjük fel a burnout-szindróma jeleit, hamar a depresszióig juthatunk. Ugyanakkor a kiégés kezelhető: fontos, hogy legalább hetente háromszor egy órát sportoljunk, és keressünk olyan programokat, amik feltöltenek – hívta fel a figyelmet.

„Sikeres 45 feletti marketinges például nagyon kevés van, mert egy idő után kreatív elfoglaltságot keresnek: kézműves sajtot készítenek, borászkodnak, vagyis valami olyat, amibe beleteszik a munkájukat, és a nap végén kézzelfogható terméket tesz le az asztalra” – fogalmazott.

A szakember a pácienseitől először azt szokta megkérdezni, fel szoktak-e ébredni éjjel. Ha igen, az arra utal, hogy nagymértékű stresszt élnek meg.

A másik kérdés arra irányul, hogy a beteg hogyan érzi magát vasárnap: ha az ember vasárnap gyomorgörccsel fekszik le, az is a burnout-szindróma egyik jele.

A harmadik kérdés, amit dr. Velez Csaba mindig feltesz a pácienseinek, az, hogy a múlt évben mennyi szabadnapot hagytak bent.

A pszichológus szerint új célokat kell kitűzni, újra kell gondolni a szakmai hozzáállást: az egyik megoldás, ha az ember felmond, és keres egy új munkahelyet. A másik – tartós – megoldás pedig a hozzáállásbeli változtatás.

„Át kell gondolni, mit fektetek bele a munkámba, milyen elvárásokkal. Meg kell vizsgálni a környezetet, és meg kell keresni azokat a pontokat, amelyek feltöltenek. A kiégés visszafordításához nagyon sok apró változtatás kell” – mondta dr. Velez Csaba.

Forrás: Hirado