A stressztől újult ki az ekcéma? Így kezeljük!

Az ekcéma egy gyakori krónikus bőrbetegség, amely hajlamos a kiújulásra.

 Dr. Brezán Edina, a Dermatica bőrgyógyásza, kozmetológus a fellángolások egyik okára, a stresszre hívta fel a figyelmet, valamint az orvosi kezelés lehetőségeiről is beszélt. 

Foto:123rf.com

Hogyan hat a stressz az ekcémára?

 

A stressz bizonyítottan az ekcéma egyik önálló triggere (kiváltó oka), a közismert kemikáliák, allergének mellett. Ám amíg a kémiai anyagokat viszonylag könnyű kerülni, a stressz olyasmi, ami szinte mindenki életének része – különösen a jelen koronavírus járványban. Mindazonáltal érdemes a stresszoldás módszereivel próbálkozni, hiszen kutatások igazolják ennek pozitív hatásait – többek közt az ekcéma kezelésében is.
Az ekcémának ugyanakkor több oka is van, néhány esetben például allergia okozza, másoknál pedig genetikai hajlam van jelen, ami a bőr könnyű kiszáradását okozza. A dehidrált bőr ugyanis érzékenyebb az irritációra és ez hajlamosít az ekcéma fellángolására is. Éppen ezeket a fellángolásokat idézheti elő a stressz is. Ennek a szakemberek szerint a stressz által kiváltott magas kortizol hormon termelődés lehet a kiváltó oka, ami elnyomja az immunrendszert és gyulladásos választ alakít ki a bőrben. Más kutatások pedig azt mutatták ki, hogy a stressz és az ekcéma kiújulása kölcsönös kapcsolatban vannak egymással. A stressz kiváltotta fellángolás ugyanis még feszültebbé teszi a pácienst, ami tovább fokozza a tüneteket.

Nem feltétlenül könnyű az érintetteknek felismerni, hogy a lábukon, karjukon mutatkozó vörös, kerek, viszkető folt egyfajta ekcéma. 

Kerek, viszkető foltok a végtagokon? Mikrobás ekcéma is lehet

Mit tehetünk a stressz kezeléséért?

Ha elég erősnek érezzük magunkat, hogy egyedül birkózzunk meg a stressz levezetésével, számos módszer közül választhatunk. Napi félórás mozgással (akár csak gyors gyaloglással) rendkívül sokat tehetünk a stressz ellen, de nagyon hasznos lehet a napi szinten gyakorolt meditáció is. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás jelentőségét sem.  Ugyanakkor, ha valakinél a stressz komoly pszichés és akár fizikai következményekkel jár, érdemes szakember – pszichológus, mentálhigiénés segítő – közreműködését is kérni a kezelésében.

Az orvosi kezelés nem csak tüneti lehet

Fotó: 123rf.com

Mivel az ekcémát kemikáliák is kiválthatják, mindenképpen fontos megfigyelni, hogyan reagál a páciens bőre egy-egy testápolóra, sminktermékre, samponra, mosogató- vagy mosószerre. Ha kiderül, mi fokozza a tüneteket, azt a terméket nyilván kerülni kell a továbbiakban. Ugyancsak előfordulhat, hogy az ekcéma egy allergiás reakció megjelenési formája. Ezt éppúgy kiválthatja pollen, macska- vagy kutyaszőr, atka, mint allergénként működő élelmiszerek, például gabona, tojás vagy tejtermékek. Ha felmerül ennek gyanúja, mindenképpen fontos allergiatesztet végeztetni, hogy bebizonyosodjon, valóban óvakodni kell-e az adott anyagtól, élelmiszertől, esetleg allergia-gyógyszert szükséges szedni. Ezekkel a módszerekkel alapvetően csökkenthetjük az ekcéma fellángolásának esélyét – hangsúlyozza dr. Brezán Edina, a Dermatica bőrgyógyásza, kozmetológus. – Ugyanakkor az ekcéma okozta kínzó viszketést, égő érzést tünetileg is fontos kezelni, hiszen ez jelentősen ronthatja a beteg életminőségét. A helyi gyulladáscsökkentő készítmények rövid idő alatt szüntetik meg a gyulladást, ami nagy megkönnyebbülést hozhat a páciensnek. A tünetek javulásakor immunmoduláló helyi készítményeket, krémeket, kenőcsöket is alkalmazunk, amelyekkel tovább fenntartható a tünetmentes állapot. A jól megválasztott immunmoduláló szerek hosszú távon is biztonságosan használhatók, úgy akadályozzák meg a gyulladás kialakulását, hogy közben nem károsítják a bőr szerkezetét. Emellett természetesen lehet viszketéscsillapító szerekkel, speciális orvosi fényterápiával, gyógyszeres kezeléssel próbálkozni és elengedhetetlen a bőr rendszeres hidratálása.

Forrás: Dermatica