Gyermekkori asztma: az óvodások 2011-02-09 Kebelbarát Megosztás: Tweet Az asztmás megbetegedés gyakran már egészen kicsi óvodás korban alakul ki, de később is érdemes odafigyelni. Asztma óvodás korban A jellegzetes asztmás tünetek sokszor ebben az időszakban jelennek meg. A tünetek kialakulásának több oka is lehet. Allergiás asztma esetén az allergénnel való találkozás mellett a tüneteket vírusfertőzés is kiválthatja. Asztmás gyermekeknél egy légúti vírusfertőzés tehát gyakran játszik szerepet a betegség tüneteinek: az izgatott köhögés, a sípoló-, nehezített légzés megjelenésében. A panaszok enyhébb tünetekkel is jelentkezhetnek: ismétlődő és elhúzódó légúti hurutos betegségek és makacs, gyakran antibiotikumok, köptetők hatására sem múló éjszakai köhögések formájában. A tünetek fizikai aktivitás hatására is felléphetnek. Érdemes figyelnünk, hogy jelentkezett-e a gyermeknél köhögés, vagy nehézlégzés futás, kerékpározás, vagy ugrálás közben. Lelki, érzelmi megrázkódtatás, erős szagok, a külső levegő szennyezettsége, a dohányfüst, a hideg levegő és párás-ködös időjárás is rohamot provokálhat. Mi lesz később? A tüdők és a hörgők fejlődésével az asztmás tünetek megfelelő kezelés mellett az esetek döntő többségében iskolás korra elmúlnak. Ez a legvalószínűbb abban az esetben, ha a panaszok fiúknál és három éves kor előtt jelentek meg. Sajnos a gyakori és súlyos kisgyermekkori tünetek sokszor az idő múlásával sem szűnnek, ez esetben a betegség többnyire felnőttkorban is megmarad. Megelőzhető? Az allergiás asztma megjelenésében az öröklődés mellett környezeti tényezők is fontos szerepet játszanak. A betegség kialakulásának szempontjából fontos, hogy a gyermek mikor találkozik először és milyen mennyiségben az esetleg tüneteket okozó allergénnel. Ezért javasoljuk például, hogy a parlagfű allergiás szülők gyermeke a téli időszakban szülessen. A lakáson belüli allergének (penészgomba, háziporatka) minimalizálására is törekednünk kell. Kutatási eredmények alapján a terhesség alatt elfogyasztott nagyobb mennyiségű zöld- és sárga zöldségek, citrusfélék és béta-karotin megelőzheti a születendő gyermeknél az ekcéma kialakulását, a magasabb E-vitamin bevitel pedig csökkentheti a csecsemőkori asztmás légzés előfordulását. A csecsemő táplálása is kiemelt jelentőséggel bír az asztma megelőzésének szempontjából. Családi halmozódás esetén különösen fontos, hogy a gyermek hat hónapos koráig kizárólag anyatejet, vagy ennek hiányában magasan hidrolizált tápszert kapjon. Az anya terhesség alatti dohányzása, a gyermek megszületését követően a lakáson belüli dohányzás is egyértelműen növeli az asztma kialakulásának kockázatát. Tudományos vizsgálatok igazolják a probiotikumok szerepét az allergia megelőzésében. Csecsemőkorban a jótékony baktériumok csökkentik az ekcéma és a tejérzékenység kialakulásának kockázatát. A későbbi életkorokban, bizonyos esetekben szintén eredményes a probiotikumok adása, de ekkor már nem játszik szerepet az allergia-megelőzésben. Forrás:
