Etetésből közepes anyuk 2011-05-18 Kebelbarát Megosztás: Tweet Táplálkozási kérdéseket tett fel őszén abban a kutatásban, amit online végeztek a gyermekes nők körében. Elsősorban az édesanyák táplálkozással kapcsolatos ismereteire, azon belül is a zsírokra vonatkozó tudására voltak kíváncsiak. Egy biztos, hogy a magyar anyukák a zsírokat okolják az elhízásért és a gyermekek kövérségéért, s bár viszonylag sok részismerettel rendelkeznek általában a tápanyagcsoportokról, a gyakorlat csak részben követi az elméleti ismereteket. A táplálkozás egészségünk megőrzésének egyik alappillére, ennek ellenére kevésbé ügyelünk arra, hogy a családtagok és gyermekek mit fogyasztanak. A WHO előrejelzései szerint 2030-ra várhatóan 2,16 milliárd túlsúlyos és 1,12 milliárd elhízott felnőtt lesz a világon. Sajnos nincs ez másként Magyarországon sem, az OÉTI adatai alapján a felnőtt magyar lakosság közel kétharmada (61,8%) a testtömeg index alapján túlsúlyos vagy elhízott. Ráadásul a magyar gyerekek 40%-a is kövérebb a kelleténél. A túlsúly számos megbetegedés okozója lehet, így például a cukorbetegség, és a különböző szív- és érrendszeri betegségeké. Az elhízás hátterében többek között a túlzott állati eredetű zsír fogyasztása, a mértéktelen cukorfogyasztás és a mozgásszegény életmód állhat. Éppen emiatt fontos, hogy a családok táplálkozásáért felelős édesanyák tisztába legyenek az étkezési ajánlásokkal, hogy miként kell felépíteni családjuk étrendjét, hogy törekedni tudjanak az optimális tápanyag-bevitelre. A 2010-es táplálkozási vizsgálat az édesanyák tudását vizsgálta, különös tekintettel a zsírokra, amelyekkel kapcsolatban a legtöbb tévhit alakult ki az emberekben. Az online felmérésben olyan 18-60 év közötti édesanyákat vizsgáltak, akik gyermeket nevelnek. A magyar anyukák csak részben tudatosak a táplálkozás terén A kutatás adati szerint az anyukák tisztában vannak a főbb tápanyagcsoportok fontosságával, így 86%-uk említette, hogy a fehérjék elengedhetetlenek a gyermekek étrendjében, 46%-uk a szénhidrátokat is megemlítette, ugyanakkor csak egyharmaduk gondolta úgy, hogy zsírokra is szükség van. A legtöbben a vitaminokat (95%), a rostokat (91%) és az ásványi anyagokat (89%) említették mint rendkívül fontos tápanyagot. Sajnos azonban az esszenciális zsírokat csak 46%-uk jelölte meg, holott az esszenciális zsírokat nem tudja előállítani a szervezet, így naponta pótolni kell őket a vitaminokhoz hasonlóan. A szervezet összetett rendszer, amelynek minden főbb tápanyagcsoportra és a kisebb tápanyagokra is egyaránt szüksége van. A kutatás sajnálatos tapasztalata, hogy a megkérdezettek egynegyede csak egy-két tápanyagcsoportot tart fontosnak, pedig a fehérjék, szénhidrátok, zsírok és a különböző ásványi anyagok, vitaminok és rostok egyaránt lényegesek. Ezen túl az is fontos lenne, hogy az édesanyák tisztában legyenek azzal, hogy az említett tápanyagok, például az esszenciális zsírsavak, vagy az egyes vitaminok mely élelmiszerekben találhatóak. A kutatásból kiderült, hogy az édesanyák nem ismerik ezeket a lényegi gyakorlati információkat. Az anyukák szerencsére nagy arányban jelölték meg fontos élelmiszerként a gyerekek étkezésében a tejet (65%), a halat (66%) a gyümölcsöket (99%) és a zöldségeket (82%), ugyanakkor az esszenciális zsírsavakat tartalmazó margarint csak 3%-uk tartja fontosnak és a teljes kiőrlési pékáruk és gabonaféléket is csak egyharmaduk tartotta lényegesnek. Sok állati eredetű zsírt eszünk! A kutatásból is egyértelműen kiderült, hogy az édesanyák a zsírokra vonatkozóan rendelkeznek a legkevesebb információval. A konkrét zsírforrásokra, a zsírok összetételére vagy a konkrét élelmiszerekre vonatkozó kérdéseknél a válaszadók többsége bizonytalan volt. Melyek is ezek? A kutatásban rákérdeztek az esszenciális zsírsavakra, mivel az agy és a retina különösen gazdag esszenciális zsírsavakban, így nagyon fontos, hogy a táplálkozásunkban is jelen legyenek ezek a tápanyagok. Mivel a szervezetünk nem képes őket előállítani a vitaminokhoz hasonlóan az előírások szerint naponta pótolnunk kell őket. Emiatt az energiabevitelünket tekintve az omega-3 zsírsavnak 5-8%-ot, míg az omega-6 zsírsavnak 1-2%-ot kell kitennie. Az omega zsírsavak legfontosabb forrásai a tengeri halak, a busa és a minőségi margarinok, azonban a válaszadók mindössze 35%-a mondta azt, hogy havonta többször fogyasztanak halat családjukkal, további 29%-uk havonta egyszer és további 29%-uk még ennél is ritkábban tesz halat a családi asztalra. Sajnos a megkérdezettek 72%-a egyáltalán nem pótolja a hiányzó esszenciális zsírokat semmilyen formában! Az biztató, hogy az omega zsírok fő forrásait, a növényi olajokat és margarinokat a megkérdezettek 75%-a fogyasztja rendszeresen, bár nem tudatosan teszik ezt. Mivel nagyon fontos, hogy az étkezésünkben általában kevesebb zsírt fogyasszunk, de az elfogyasztott adag főként telítetlen zsírokból álljon és tartalmazzon esszenciális zsírokat is, erre mégsem ügyelnek a családanyák. A kutatásban ezért rákérdeztek arra is, hogy milyen típusú zsíros élelmiszereket tesznek az asztalra a háziasszonyok. Még mindig jelentős részt képviselnek az étkezésünkben a telített, azaz csökkentendő zsírokban gazdag sajt (82%), vaj (34%) és vajkrém (31%), bár megjelennek a margarinok (75%) és növényi olajak (64%) is. Érdekes ehhez kapcsolódó adat, hogy bár a gyakorlatban sokan fogyasztanak margarint, a kutatásban résztvevők 39%-a még mindig azt gondolja, hogy a vaj egészségesebb, mint a margarin, míg további 27%-uk szerint mindkettő egészséges, és csupán 25% véli úgy, miszerint a margarin élettanilag kedvezőbb hatású, mint a vaj. Forrás:
