Meddig maradjon fenn a gyerek? 2010-06-30 Iskolatáska Megosztás: Tweet A kisgyerekek számára mindig is csábító lesz a ,,tiltott” esti fennmaradás, a mai gyerekek viszont, később fekszenek, mint a korábbi generáció. Mennyire tanácsos dolog ez? Míg a felnőttek átlagosan napi 6-7 óra alvással is jól bírják a napot, a kicsiknek és a tinédzsereknek tizenkettőre van szükségük az alapos regenerálódáshoz. Utóbbiak általában, ma már éjfél előtt nem kerülnek ágyba, és a kisebbek is mindent elkövetnek, hogy egy kicsit elhúzzák még a lefekvés idejét, melyet csak különleges napokon – például újévezéskor – engedünk meg nekik. Sajnos, a gyermekek sokszor nyugtalanabbul is alszanak a felnőtteknél, melynek oka, hogy többször kerülnek a gyors szemmozgás fázisába, ekkor közelebb vannak az ébrenléthez, mint a mélyalvásban. Forgolódnak, és a legkisebb zaj is zavarhatja őket. Fontos lenne időben lefeküdniük, hiszen a másnapi tanuláshoz, koncentráláshoz elengedhetetlen a pihenés, s e nélkül gyorsan elfárad, lelassul a diák, és lankad a figyelem. Érhető, hogy a gyermek, aki napja nagy részét az iskolában tölti, majd pedig a tanulás mellett sokszor különórákkal turbózza fel délután és estefelé tudását, hazaérve lazításra, játékra vágyik, akár késő estig is. Ezért is nehéz megtalálni az arany középutat, és időben ágyba küldeni a csemetét, aki ráadásul a szobájában később is ,,garázdálkodhat" a tévé, a számítógép előtt, vagy a videojátékkal, már ha ezek szabadon a rendelkezésére állnak. Szakértők szerint, a közvetlenül az elalvást megelőző számítógépezés, és tévézés, jelentősen meghosszabbítja az elalváshoz szükséges időt és rövidíti a mélyalvás szakaszait! Hatása egyenértékű a késő esti kávézással és intenzív mozgással, így nem célszerű csemeténket későig tévézni vagy videojátékozni hagyni. A helyzet persze nem egyszerű. Az idők változtak, a fiataloknak nem szokásuk a korai fekvés, és számos olyan hobbi áll rendelkezésükre, amellyel, bár otthon vannak, mégis kikapcsolódnak. A szülők és a tanárok is elkeseredett küzdelmet folytatnak a késő estig internetező, tévéző, bulizó és hosszúra nyúlt telefonos dumapartikat folytató fiatalokkal, akik másnap reggel alig kecmeregnek ki az ágyból, és szinte használhatatlanok. Az igazság az, hogy ellentétben a korábbi feltevésekkel, bizonyos periódusokban, így például pont serdülőkorban, átmenetileg megnő az alvásigény. Átlagosan 9 óra 15 percnyi alvás az optimális – és minimum nyolc és fél óra szükséges ebben az életkorban. A tinédzserek ritmusa tehát úgy alakul, hogy este 11 előtt nem is igen tudnának elaludni, reggel kilenc előtt viszont úgysem lennének teljesen frissek. Bizonyítékot ad az alvás szabályzásában fontos szerepet játszó hormon, a melatonin. A hormon koncentrációja az alvás idején megnövekedik, és az ébrenléti fázisban a legkisebb. Ahogyan halad előre a pubertáskor, eltolódik a biológiai ritmus. A melatonin-koncentrációjukat mutató görbe este, két órával később indul emelkedésnek, mint a többi korosztálynál, ezért biológiailag is sok reggel az alvásigényük. Azaz, néhány fiatal rendkívüli alváshiányban szenved, mivel belső órájuk a legkevésbé sincs összhangban a külvilág menetével, és a velük szemben támasztott követelményekkel. Néhányan már-már betegesen álmatagok, nem csoda, ha az első órákon úgy tűnnek, mint akik bóbiskolnak. Talán az elképzelésénél kicsit korábbi lefekvés, némileg segíthet ezen! Forrás:
