BringaAkadémia, mint önálló tantárgy 2013-07-18 Iskolatáska Megosztás: Tweet A BringaAkadémia két éves kerettanterve összesen 64 óra, az oktatás heti egy-egy órában zajlik. Az akadémia két korcsoportot céloz meg, a 4. és 5. osztályt, illetve a 3. és 4. évfolyamot. A gyerekek 12 éves kortól közlekedhetnek önállóan forgalomban, ekkor jelennek meg egyenrangú közlekedőként az utakon, de a kisebbeket is hasznos bevonni a képzésbe. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az idősebbek könnyebben tanulnak, jobban odafigyelnek, jobban koncentrálnak a feladatra, de az iskola döntése, melyiket látja szerencsésebbnek, és vannak olyan kutatások, amelyek szerint minél fiatalabb korban kell elkezdeni a közlekedésre nevelést. A program célja nem az, hogy valódi kerékpársport típusú képzést adjon, sokkal inkább a mindennapos közlekedésről szeretne szólni, annak a magas szintű ismeretéről. Négy lábon áll, ennek megfelelően oszlik meg az óraszám is. 15-16 óra a KRESZ képzés, amelynek a végén a gyerekek egy vizsgát is tesznek. Fontos tudni, hogy nincs kerékpáros KRESZ és nincs gyerek KRESZ! Egy típusú közlekedési szabályrendszer létezik, amely mindenkire vonatkozik. A közlekedő gyerekektől elvárható, hogy ismerje ezek közül azokat, amelyek az ő biztonsága érdekében fontosak. Például nincs szükségük az autópályán való közlekedés ismereteire, vagy a parkolási szabályokra, de az elsőbbségi szabályokkal vagy azzal, hogy mely közlekedőnek hol a helye, lényegében minden közlekedőnek tisztában kell lennie. És ne felejtsük el, hogy a gyalogos is a közlekedés aktív résztvevője, akár felnőtt, akár kisgyerek. Az elméleti közlekedési ismeretek (KRESZ szabályok) oktatásába, valamint a tanártovábbképzésbe a program készítői igyekeznek partnerként bevonni az illetékes állami szerveket is. Például a Nemzeti Közlekedési Hatóság az, amely jogosult vizsgáztatni ma Magyarországon, és az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottság munkatársai is komoly tudás birtokában vannak, amit ebben a programban is kamatoztathatnának. A BringaAkadémia 64 órás keretében 10 órában foglalkozik magával a kerékpárral. Ez elméleti-gyakorlati vegyes foglalkozás – hiszen nem lehet bringázni télen, a hóesés időszakában –, amikor a gyerekek megismerhetik a kerékpár alapvető működését és a szerelési ismereteket. Megtanulják kezelni a kerékpárjukat, hogyan működik a váltó, a fék, a gumi, mit kell tudni a guminyomásról, a pumpálásról, a javításról, a fejvédő beállításáról, és felvételéről, a kormányról, a nyereg magasságáról, hogyan kell beállítani azokat. Megismerik, milyen kerékpárt érdemes választaniuk, mit tegyenek defekt esetén, vagy ha bármi probléma történik, ne essenek kétségbe, tudják, mi a teendő. Ezek látszólag evidens ismeretek, azonban mégsem azok. Elegendő csak körülnézni egy iskola bringatárolójában, és láthatjuk, hogy számos, a közlekedésre teljesen alkalmatlan eszközzel is elengedik a szülők a gyerekeket. Ezt követi a 28 órás gyakorlati képzés, amikor megtanulhatják a gyerekeknek, hogyan kell felülni egy kerékpárra, hogyan kell elindulni, megállni, bekanyarodni, irányt jelezni. Sokan tévesen azt gondolják, hogy attól, hogy a gyerek el tud biciklizni a járdán 10-20 métert, már tud kerékpározni – ám ez nem igaz. Ha valaki jogosítványt szerez autóra vagy motorra, elvárható tőle, hogy KRESZ vizsgát tegyen, és csak ezután ülhet autóba, ahol először egy parkolóban, majd a forgalomban is részt vesz egy 30 órás gyakorlati képzésen egy oktató mellett. Miért várnánk el egy gyerektől, hogy ösztöneitől hajtva tudja, hogyan kell kerékpárral közlekedni? Szerencsére néhány óra alatt megtanítható rá, és ha tisztában van a szabályokkal, használni is fogja azokat, ettől kezdve pedig a forgalom elfogadott szereplőjévé válhat. Kapcsolódik a kerettantervhez egy 10 órás túraismereti blokk is, amely során a kicsik megtanulhatják, milyen szabályok vonatkoznak a kerékpárosra, ha mondjuk kimegy az erdőbe. Ismerje a térképet, és a jeleket, milyen úton tud hajtani, melyiket ne válassza, mire kell figyelni, például a szintkülönbségekre, és persze az erdő rendéjére. Forrás:
