Száraz, repedezett kéz? Íme, a bőrgyógyász tanácsai

Meggyengülhet a bőr barrierfunkciója

A tél valódi kockázatot jelent a bőrnek, ezen belül is a kezeknek. Ilyenkor ugyanis a külső és a belső levegő is szárazabb, különösen a fűtés miatt. Az sem segít a bőr állapotán, hogy a fertőzések elkerülése miatt gyakrabban mosunk kezet, hiszen ilyenkor minden alkalommal leoldódik a bőrön lévő természetes védőréteg. Sokaknak mindez olyannyira megviseli a kezét, hogy az kiszárad, berepedezik és akár vérzik is.
Mindezek elkerülése vagy kezelése végett meg kell erősíteni a bőr barrier- vagyis gátfunkcióját. A barrier fő feladata a víz- és lipidtartalom szabályozása. Az áteresztőképességet szabályozó barrier meggátolja, hogy kórokozók, kémiai anyagok jussanak a hámba. Ezen kívül minimálisra csökkenti a hámon keresztüli víz- és elektrolit vesztést és így megóvja a szervezetet a kiszáradástól. Tehát ha ez a funkció gyengül, nagy eséllyel alakul ki a bőrszárazság.

A legfontosabb teendő: a hidratálás

A külső és belső hidratálás különösen fontos ezekben a hónapokban. Akkor is innunk kell, ha nem vagyunk szomjasak, és a hidratáló kézkrémeket is érdemes rendszeresen használni, megelőzésképpen. Ez pedig nem csupán napi egy krémezést jelent, inkább öt-hat alkalmat. Ehhez jó trükk, ha mindenhol tartunk kézkrémet: nagy dobozzal a fürdőszobában, kisebb tubusokkal a táskánkban, az íróasztalunkon és a konyhában is. Fontos, hogy a krémezés során a körömbőrt és magát a körmöt is bekenjük, hiszen ezek ugyancsak ki tudnak száradni. Persze nehéz elboldogulni a hatalmas kézkrém választékban, de a bőrgyógyász szerint két fő összetevő van, amely igazán fontos.

Az emollientek olyan anyagok, amelyek miatt kenhetőbbé válik a krém, és amelyek puhítják, nyugtatják a bőrt. Ezek az anyagok rövidtávon hatnak:  javítják a bőr állapotát közvetlenül az alkalmazás után. Sok emollientnek elzáró és vízmegkötő tulajdonsága is van, vagyis hidratálnak is egyben. Ide tartoznak például az olyan összetevők, mint a lanolin, a jojoba olaj, az isopropyl palmitate, ami egy pálmaolajból előállított bőrpuhító vagy a squalene, ami egy, a bőr által termelt faggyúban is megtalálható természetes olaj.
A másik fontos anyagtípus a vízmegkötők csoportja, amely a bőr környezetéből köti meg a vizet, így hidratál. Ilyen összetevők például a glicerin, a hialuronsav, a sorbitol, a tejsav vagy a karbamid.
Télen érdemes lehet gazdagabb kézkrémeket választani, amelyek akár kakaó- vagy sheavajat, méhviaszt tartalmaznak. Az is hatékony segítség, ha az esti krémezés után vékony cérnakesztyűt húzunk egész éjszakára. 

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

– Akik különösen érzékeny bőrűek és télen szenvednek a kiszáradt, cserepes kezük miatt, azoknak olyan apróságokra is érdemes figyelniük, mint a szappanválasztás. Ajánlatosabb ugyanis kíméletesebb, természetes készítményeket választani és forró helyett langyos vízzel kezet mosni, amit rögtön hidratálás követ. Akinek nem muszáj, ne használjon alkoholos kézfertőtlenítőt. A kinti kesztyűviselés mellett az otthoni párásító készülékeken is érdemes elgondolkodni, különösen, ha száraz, hámló, viszkető a bőr – hangsúlyozza dr. Rózsa Annamária, a Dermatica bőrgyógyásza.  – Ugyanakkor komolyan kell venni, ha a tünetek nem enyhülnek, esetleg romlanak, testszerte máshol is jelentkeznek, hiszen akár ekcéma, pikkelysömör, vagy valamiféle gyulladás is állhat a háttérben.  Ez utóbbiakat természetesen kezelni kell, ami csak pontos diagnózis esetén lehet hatékony. Ha mégis kiderül, hogy „csak” fokozott érzékenységről, dehidrációról van szó, a szakorvos akkor is segíthet a személyre szabottan legoptimálisabb készítmények megtalálásában.