Ne örüljön, ha nem tud hízni! Betegséget jelezhet!

Szinte nincs is olyan ember, akinek ne lennének gondjai a testsúlyával. A legtöbben ugyan a plusz kilók miatt aggódnak – mind esztétikai, mind egészségügyi szempontból-, ám szép számmal akadnak olyanok is, akik a hízásra képtelenek.

Természetesen egyik véglet sem jó, hiszen mindkettő betegséget jelezhet és okozhat. Dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa elárulja, vajon mi állhat amögött, ha nem mutat elegendőt a mérleg nyelve.

Mikor beszélünk túl alacsony testsúlyról?

Azt, hogy kinek milyen a testsúlya, több tényező is befolyásolja- ilyen többek között a genetika, az életmód, a stressz, viszont bizonyos betegségek is befolyással vannak a testtömegre. Hogy ki tartozik az egészséges kategóriába és ki csúszik alá, az alultápláltak csoportjába, azt az illető testtömeg-idexe (BMI)-je mutatja meg. Amennyiben a kapott érték 19 alatti, úgy érdemes utánajárni annak, vajon mi húzódhat az alacsony súly hátterében.

A testtömeg-index kiszámítása az alábbi képzelt segítségével történik: a testsúly és a testmagasság (méterben) négyzetének a hányadosa.

Pajzsmirigy túlműködés az alacsony testsúly hátterében

A túlzott soványság hátterében állhat a pajzsmirigy túlműködése. Míg e szerv alulműködése esetén indokolatlan hízás, úgy ellenkező esetben normál vagy fokozott étkezés melletti fogyás figyelhető meg. Ennek oka az anyagcsere fokozott működése, amelyet a pajzsmirigy túlműködése okoz.

A soványság mellett figyelemfelhívó tünete még a betegségnek a csökkent melegtűrés, a szapora szívverés, a vérnyomás felső és alsó értéke közötti nagyobb különbség, a fokozott izzadás, idegesség, álmatlanság, hasmenés, a naponta többszöri széklet.

A pajzsmirigy túlműködés hátterében autoimmun betegség állhat. A golyvával, hasmenéssel és szapora szívműködéssel járó tünetegyüttest Basedow-kórnak nevezzük – mondja Dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.

Megfelelő kezeléssel nőiesebb alakra tehet szert

Amennyiben az említett tüneteket tapasztalja, úgy érdemes endokrinológus szakemberhez fordulni, aki fizikális vizsgálat mellett, vérvétellel és ultrahanggal gyorsan diagnosztizálni tudja a betegséget. A laborvizsgálat esetében az agyalapi mirigy pajzsmirigyet szabályozó hormonja, a TSH és a pajzsmirigyhormonok (T3, T4) szintje mellett a pajzsmirigy elleni antitestek jelenlétét is keresik. Ultrahang vizsgálatra a labor mellett azért van szükség, mivel így megállapítható a mirigy esetleges megnagyobbodása, illetve göbökre, gyulladásara utaló jelek meglétére is fény derül.

A pajzsmirigy túlműködése leggyakrabban gyógyszerrel történik, ám megnagyobbodás esetén van, hogy izotópos terápiát is javasol a szakember. Ennek során a szervezetbe juttatott radioaktív jód miatt csökken a termelődő pajzsmirigy hormon mennyisége.