Krumplielemzés 2011-07-11 Diéta Megosztás: Tweet Nemzetközi együttműködésben elkészült a burgonya komplex genetikai állományának leírása: az eredményt a Nature tudományos magazinban vasárnap tették közzé. A Solanum tuberosum elnevezésű burgonyafaj genomjának megfejtésén annak komplexitása miatt a vártnál tovább dolgoztak. A genomban 39 ezernél több fehérjekódoló gén található; egy-egy kromoszómából négy azonos példánnyal rendelkezik, ehhez kapcsolódóan pedig minden egyes génből is négy kópiával, amelyek ráadásul meglehetősen nagy változatosságot mutatnak. Összehasonlításként: a legtöbb emberi sejtben két kópia van az egyes génekből. A burgonyagenom leírására alakult konzorcium (PGSC) 2006-ban kezdte meg munkáját. Intézeti tagjai voltak Argentínából, Nagy-Britanniából, Chiléből, Kínából, Indiából, Írországból, Hollandiából, Új-Zélandról, Peruból, Lengyelországból, Oroszországból és az Egyesült Államokból. Összesen 26 kutatóintézet vett részt a világ legnépszerűbb zöldsége genomjának leírásában. A szakértők szerint ez az eredmény hozzásegíthet, hogy életerősebb, nagyobb tápanyagtartalmú fajtákat fejlesszenek ki. A konzorcium kutatóinak legfontosabb eredménye, hogy sikerült több mint 800 betegség-rezisztenciagént is azonosítaniuk. Köztük van például olyan rezisztenciagén is, amelynek ismerete segíthet a későbbiekben az 1840-es évek nagy ír burgonyavészét okozó fitoftóra (Phytophthora infestans) gomba elleni küzdelemben. A burgonya genomjában 12 kromoszóma található 840 millió bázispárral. A burgonyát – amely a paradicsom közeli rokona – mintegy hétezer éve kezdték termeszteni Dél-Amerikában, ám ma már az Antarktiszon kívül minden kontinensen terem. A kukorica, a rizs és a búza után a burgonya a negyedik leggyakoribb élelmiszernövény; 2007-ben 309 millió tonna termett belőle világszerte. Kína a világ legnagyobb burgonyatermelője a maga éves 48 millió tonnás mennyiségével, ám fejenként Fehéroroszországban fogyasztják belőle a legtöbbet, 180 kilogrammot évente. A burgonya föld alatt növekvő gumója ki van téve számos vírus, gomba és baktérium fertőzésének. A kutatók azt remélik, hogy a genom ismeretében új, ellenállóbb fajtákat fejleszthetnek majd ki. Jelenleg 10-12 évbe telik egy új burgonyafajta kifejlesztése. A kutatók azt remélik, hogy a genom információinak felhasználásával drámaian lerövidíthető az új változatokhoz szükséges idő, valamint annak ára is jelentősen csökken. Korábban 2005-ben készült el a rizs, 2008-ban pedig a kukorica génszerkezetének leírása. Forrás:
