Genetikai "Íz-pontszám" segíthet nekünk egészségesebben étkezni és csökkenteni a betegségek kockázatát

Süteményfüggő? Ki nem állhatja a brokkolit? Úgy tűnik, hogy ezért az anyját és apját kell hibáztatnia.

Ugyanis az ízlésünket a génjeink befolyásolják. Ez pedig fontos szerepet játszhat az ételválasztásunk és ezáltal az egészségünk megőrzésében – derül ki az Amerikai Táplálkozástudományi Társaság idei éves találkozóján bemutatott korai tanulmányok eredményeiből.

“A bizonyos ízek érzékelésére való genetikai hajlamunk lehet az egyik oka annak, hogy egyesek közülünk nehezen tudnak egészséges ételeket választani”

– mondja a tanulmány vezető kutatója, Julie Gervis, a Tufts Jean Mayer USDA Human Nutrition Research Center on Aging doktori fokozatának jelöltje.

Ahogy a személyre szabott táplálkozás – a tudomány azon ága, amely a technológia segítségével segít az embereknek kitalálni, mit kell enni az egészség érdekében – fejlődik, az eredmények közelebb vihetnek minket a hatékonyabb személyre szabott táplálkozási tanácsadáshoz, a jobb étrendhez és az olyan dolgok kisebb kockázatához, mint az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség és a szívbetegségek.

Fotó: 123rf.com

Mennyi a “poligénes ízlelési pontszámod”?

Tudjuk, hogy a gének befolyásolják az ízlésünket, de keveset tudunk arról, hogy az ízléssel kapcsolatos gének hogyan befolyásolják az étrend minőségét és az egészséget. Ennek vizsgálatához a kutatók a “genom-széles körű asszociációs vizsgálatok” adatait használták fel, amelyekkel a tudósok egy tulajdonsággal összefüggő génváltozásokat keresnek, hogy létrehozzanak egy úgynevezett poligénes ízlelési pontszámot.

A poligénes ízlelési pontszám megmutatja, hogy a gének hogyan befolyásolják az ízek egyedi érzékelését – legyen az keserű, sós, édes, savanyú vagy sós (umami). Ha Önnek magas pontszáma van például az édes ízre, az azt jelenti, hogy Ön érzékenyebb az édes ízre, mint az, akinek közepes vagy alacsony az édes pontszáma.

A több mint 6000 felnőttből álló vizsgálati mintában a magas “keserű” pontszámmal rendelkezők általában kevesebb teljes kiőrlésű gabonát fogyasztottak (heti két adaggal kevesebbet), míg a magas pontszámot elérők kevesebb zöldséget, különösen narancssárga és piros fajtákat, például sárgarépát és paprikát. Ez azért fontos, mert a teljes kiőrlésű gabonafélék bizonyítottan csökkentik a szívbetegségek kockázatát, míg a magasabb zöldségfogyasztás a 2-es típusú cukorbetegség alacsonyabb kockázatával függ össze.

Eközben az édeshez kapcsolódó gének kulcsfontosságúnak tűntek a szívvel és az anyagcserével kapcsolatos egészség szempontjából, mivel a magasabb édes pontszám alacsonyabb trigliceridszinthez, a vérben található zsírtípushoz kapcsolódott.

Fotó: 123rf.com

A laboratóriumtól a bevásárlólistáig

Bár még hosszú út áll előttünk, mire a dietetikusok és a fogyasztók használhatják a poligén ízlelési pontszámokat, az eszköz egy nap segíthet abban, hogy kihasználjuk – vagy minimalizáljuk – a génjeink élelmiszer-választásunkra gyakorolt hatását, mondja Gervis. Ez segíthet javítani a betegségek kockázatának csökkentését célzó személyre szabott táplálkozási tanácsadáson.

De előbb más kutatásoknak is meg kell ismételniük az eredményeket, mondja Gervis. Az ízérzékeléssel kapcsolatban pedig több nagyszabású, az egész genomra kiterjedő vizsgálatot kellene végezni.

“Remélem, hogy ezek az előzetes adatok jól mutatják, milyen előnyökkel járhat, ha az ízleléssel kapcsolatos géneket és az ízérzékelést beépítjük a személyre szabott táplálkozásba” – mondja.

“Végtére is, bár nem mindig mi választjuk ki, hogy milyen ételek tesznek jót nekünk, de mindig mi választjuk ki, hogy milyen ételek ízlenek nekünk.”