Ételek betegségek kezelésére - a több ezer éves koncepció

A szakértők nagy előrelépést jósolnak az elkövetkező évtizedekre az élelmiszerek betegségek kezelésére vagy megelőzésére való felhasználásának módjában. Maga a koncepció több ezer éves múltra tekint vissza. Íme néhány kulcsfontosságú fejlemény az ősidőktől kezdve:

Kr. e. 2. évezred: A kezdet. Az Ebers-papirusz, egy ókori egyiptomi gyógyászati szöveg, számos ételt írt elő a betegségek kezelésére. Olyan dolgokat javasolt, mint a libazsír a fájdalomcsillapításra és a máj az éjszakai vakság kezelésére. A méz 500 gyógymódban jelent meg. Eközben Indiában kialakulóban volt az ayurvédikus orvoslás, amelynek az élelmiszerek kritikus szerepet játszottak.

Kr. e. 3. század: Hagyományos kínai orvoslás. Az első kínai orvosi könyv, a Huang Di Nei Jing (A Sárga Császár Orvosi Könyve) felsorolta az optimális egészséghez szükséges gabonaféléket, gyümölcsöket, állatokat és zöldségeket – ez volt a világ első étrendi útmutatója.

Kr. e. 5. század: Az ókori görög felfogás. A nyugati orvoslás atyjának tekintett kozmikus Hippokratész írt az ételek és az egészség közötti összefüggésekről.

1747: Az élelmiszer mint gyógyszer áttörése. A skorbut gyógymódját keresve James Lind skót sebész a brit királyi haditengerészet Salisbury nevű hajójának fedélzetén elvégezte az első klinikai kísérletet. A citrusféléket hatékony gyógymódnak találta, bár a C-vitamint csak a 20. században fedezték fel.

A 19. század közepe: A táplálkozástudomány. Felfedezték és elfogadták a kalória és a makrotápanyagok (zsír, fehérje és szénhidrát) fogalmát.

Foto:123rf.com

1894: Korai kormányzati tanácsadás. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma kiadott egy Farmers’ Bulletin-t, amely a makrotápanyagokra összpontosító étrendet javasolt. A tudósok még nem azonosítottak konkrét ásványi anyagokat és vitaminokat.

1911: Felfedezték a vitaminokat. Casimir Funk biokémikus javasolta a vitaminok (“vita” az élet, “amin” egyfajta szerves vegyület) fogalmát.

Foto:123rf.com

1921: Multivitamin-kiegészítők bevezetése. A Parke, Davis gyógyszergyár bejegyeztette az első multivitamin, a Metagen védjegyét, “a táplálkozást elősegítő, terápiás célú alkalmazásra szánt vitaminkészítmények” elnevezéssel.

1924: A korai dúsított élelmiszerek. Amerika első élelmiszer-dúsításával jódot adtak a sóhoz, hogy megelőzzék az akkoriban széles körben elterjedt problémát jelentő strúmát. A tej D-vitaminnal való dúsítása hamarosan követte a kezdeményezést.

1941: Nemzeti táplálkozási konferencia. Hónapokkal azelőtt, hogy az Egyesült Államok hivatalosan belépett a második világháborúba, Franklin Roosevelt elnök összehívta a Nemzeti Táplálkozási Konferenciát a védelem érdekében, amelynek eredményeként megszületett az első ajánlott napi tápanyagbevitel.

1977: Az étrend és a betegségek közötti kapcsolat reflektorfénybe állítása. Mivel a kutatások kimutatták a zsír, a telített zsír, a koleszterin és a nátrium krónikus betegségekkel való kapcsolatát, a Szenátus Táplálkozással és Emberi Szükségletekkel Foglalkozó Különbizottságának az Egyesült Államokra vonatkozó étrendi céljai a hangsúlyt az elegendő tápanyagfogyasztásról a potenciálisan káros mennyiségek elkerülésére helyezte át. Három évvel később megjelent az első, az amerikaiaknak szóló étrendi iránymutatás.

1990: A Táplálkozási Tények nyilatkozat kötelezővé tétele. A Táplálkozási címkézési és oktatási törvény előírta a tápértékjelölést a legtöbb élelmiszercsomagoláson, és meghatározta az egészségre vonatkozó konkrét állításokat, amelyeket fel lehetett tenni. Az első címkék 1994-ben jelentek meg.

1999: A DNS és a diéta közötti kapcsolat. A Humán Genom Projekt részeként a tudósok új kifejezést alkottak, a “nutrigenomika” kifejezést, hogy leírják az elfogyasztott élelmiszerek és a genetikai felépítés kölcsönhatását.

2005: Az étrend, a mikrobiom és az egészség. Bár a tudósok már több száz éve vizsgálják a mikrobiomot, egy sor áttörés megmutatta, hogy az elfogyasztott ételek nemcsak a bélrendszerünkben lévő baktériumokat változtatják meg, hanem a mikrobiom olyan állapotokkal is összefügg, mint az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség és a szívbetegségek.