Elhízás 2. rész

Az étvágy és a telítettségérzet szabályozása komplex folyamat, melynek során először a gyomor- és bélrendszer küld jelzést az agynak, majd ez utóbbi az egész testnek.

Ez a folyamat határozza meg a táplálékbevitelt. Néha tudtunkon kívül olyan tanult magatartásformák, külső hatások is befolyásolják az étvágyat, mint az étel látványa, az otthoni vagy munkahelyi környezet, illetve a személyes kapcsolatok.

Az idegi és hormonális jelzések hatására telítettséget, megvonást, örömöt vagy jutalmazást érezhetünk egy-egy táplálék elfogyasztása után, az étvágy pedig ehhez igazodik. Ha az ételek okozta érzeteket tekintjük, a jó illatú és ízletesnek látszó ételek képesek a test telítettség érzetének jeleit felülírni.

Bárki, aki megevett már egyszerre egy egész tábla csokoládét, megerősítheti, hogy ilyenkor a telítettségérzetet szabályozó mechanizmusok egész egyszerűen nem működnek. Aktuális kutatások arra mutattak rá, hogy a zsírban és cukorban gazdag ételek növelik az éhségérzetet, tompítják a telítettséget jelző rendszert és aktiválják a jutalmazási mechanizmust, amely az étkezés örömének alapja.

Az elhízás elkerülésének egyik formája, a testünk által diktált éhség/telítettség jelek figyelembe vétele, amivel elkerülhető a fogyókúrák ciklikus ördögi köre.Nem csupán túlsúly

Világossá vált, hogy az elhízás nem csupán a túlsúlyt jelenti, hisz a zsírsejtek nemcsak zsírt raktároznak. Erős hatású bioaktív molekulákat választanak ki, többek között azokat a proteineket, amelyek a szív és érrendszeri betegségeket okozó gyulladásért felelősek.

Kutatási területek

A Nestlé kutatásai során arra törekszik, hogy magas telítőértékű, de mérsékelt energiatartalmú élelmiszereket fejlesszen ki. A nem kiegyensúlyozott tápanyag-összetételű, vagyis túlzottan magas fehérje, zsír vagy szénhidrát tartalmú étrendek fogyasztása esetében azt figyelték meg, hogy nőtt az energiafogyasztás, az ilyen típusú menük ugyanis kisebb befolyással bírtak a telítettségérzet szabályozására. Ezzel szemben fokozott rost és folyadékbevitellel e téren is eredmények érhetők el.

Az energia-felhasználás fokozására alapuló súlykontroll tudományos szempontból a legelfogadottabb megközelítés. A telítődés és a telítettség közötti különbségen alapuló megközelítés az étrend magas rost és folyadéktartalmával csökkenti az elfogyasztott táplálék energia-sűrűségét.

Szakember ellenőrzése mellett ez a módszer sikeresen alkalmazható az elhízás kezelésére. Az egyetlen probléma ezzel a módszerrel a lemondás. Az ízekhez és az étkezéshez kötődő élményekhez szokottak nehezen bírják tartani a zöldséglevesen, ásványvízen és alacsony zsírtartalmú tejtermékeken alapuló étrendet és szívesen jutalmazzák magukat ? korábbi táplálkozási szokásaikhoz híven ? magas zsír és cukor tartalmú ételekkel.

A kutatások ezért az ízek (és az ezek által nyújtott élmény) megtartását is szorgalmazzák a telítettség és telítődés szabályozása mellett. Orvosi felügyelet mellett például a fehérjebevitel megemelése ? a szénhidrát fogyasztás fenntartása mellett ? hatékonynak bizonyult a túlsúly csökkentésében.A tartós fogyáshoz huzamosabb ideig napi kb. 500 kcal-val kevesebb energia-bevitel szükséges. Ahhoz, hogy az elért súlyt megtartsuk, napi rendszerességgel végzett, mérsékelt intenzitású mozgás is szükséges. A súlygyarapodás elkerülhető, hiszen nagyban függ életvitelünktől.

Az öregedés és a hízás

A test felépítése akkor is változik idős korra, ha a testtömeg nem változik, egyre több lesz a zsír és egyre kevesebb az izom. Az izomtömeg elvesztését, amely az öregedés alatt lép fel, sarcopeniának nevezzük, ezt a folyamatot a fizikai működés visszaesésével és az elhalálozás esélyének növekedésével hozzák összefüggésbe.

Az elhízás gyakorisága 60-69 éves korra megnő, majd csökken. Az idősebb korosztálynál ezért a zsíreloszlás mutatói, mint például a csípő körfogata, fontosabbak lehetnek, mint a testtömeg-index vizsgálata az elhízás egészségügyi kockázatai szempontjából.

Az idősebbeknél és a fiatalabbaknál egyaránt a testtömeg karbantartás kedvező élettani változásokat vonhat maga után.  Az idősebb korosztály esetében ritkán vizsgálják a súlykontroll hatásait, de már kisebb – 5-10% közötti – súlyvesztés is jótékony lehet egészségükre nézve. A fogyókúra során figyelnünk kell arra, hogy elkerüljük a csontritkulás kockázatának növekedését, vagy hogy az izomtömegből túlzott mértékben veszítsünk.

A nem szándékos fogyás minden esetben figyelemfelkeltő jel, mely minden esetben kórházi vizsgálatokat követel, annak érdekében, hogy a megbújó okokra fény derüljön.

(Az International Journal of Obesity-ben megjelent M. Zamboni által írt cikk következtetései alapján)

Forrás: